Dobó Erzsébet : maga mellé ültetett

 

 

 

Mikor már semmiben sem hittem 

tenyerére vett s maga mellé 

ültetett az Isten,

s láttam a világot

ahogy még él? nem látott,

szemét adta, hogy úgy nézzem.

Nem féltem, egész testemben fájt

az igazsága, – szabad akarat -,

ahogy az emberek embert bántanak.

Túl sokat láttam, és érzem kevés egyetlen lélek,

hogy megváltsa b?neit a világnak.

Hány fiú kell még, hány anya,

mikor jut el hozzájuk Isten szava …

Ne ölj!!

 

Legutóbb szerkesztette - Dobó Erzsébet
Szerző Dobó Erzsébet 66 Írás
még csak szárnyprobálgató vagyok ne csapjatok azért agyon nagyon. Mielőtt bármi rosszat is gondolnátok, diszlexiás vagyok - no nem fogyatékos - bocsánat, ha néha nem egészen helyes az írásom...