Nincs semmi baj Édes fiam, csak elveszett a mesekönyv,
amit potyogni látsz a szememből, nehogy azt hidd, hogy a könny,
mert nem egyéb ez – saját mese, szememből folyt képpel tele.
S amit hallhatsz, nem zokogás; most születik meg a király.
Kezem is csak azért remeg, igazítom a cserepet.
Minden várnak van teteje, zsebkendőm a kúpcserepe.
Meglásd, nagyon szép lesz ez a mese, de most eredj, feküdj csak le!
Felébresztelek, ha kész lesz; Szaladj, kiszínezném még a képet!
Legutóbbi módosítás: 2010.12.28. @ 17:27 :: Kőmüves Klára
