Takács Dezső : Festővászon

Nyomtatás

pogledajte ovdje

Mikor fölé hajolt a lánynak

lenn az ég elpirult.

Sárga hajnal jött az éjre,

elengedte,

hívta újra.

Gondolj majd rám! –

ahogy súgta,

vörösbe fordult a sárga,

megint éj,

egy csepp vér,

szederlevélre fagy.

Reggelre hólepte

kert a vászon,

hűlt ölét nyögi a pad.