Hammurapi babiloni uralkodó 3700 évvel ezel?tti uralkodásával egyid?s, k?be faragott törvénykönyvrészletek kerültek el?.
Az Izrael északi részén található egykori Hácór területén el?került, akkád nyelv? ékírásos szövegek a Biblia keletkezését is korábbra tehetik, illetve fényt deríthetnek a bibliai törvények és a korai mezopotámiai törvénygy?jtemény közötti összefüggésekre.
A körömnyi méret? töredékeken a személyi sérülésekkel kapcsolatos szabályok találhatók, amelyekhez hasonló szabályok a híres babiloni király id?számításunk el?tti XVIII. századi törvényeiben olvashatók – írta közleményében az ásatásokat szponzoráló Jeruzsálemi Héber Egyetem
„A töredékekben a személyi sérülésekkel kapcsolatos szabályok találhatók, amelyekhez hasonló szabályok a híres babiloni uraIkodó i.e. 18. századi törvényeiben olvashatók” – írta közleményében az ásatásokat szponzoráló Jeruzsálemi Héber Egyetem. „Az eddig megfejtett szavak között szerepelnek a mester, a rabszolga és a különböz? testrészekre utaló kifejezések” – magyarázta az egyetem, hozzátéve, hogy egyel?re még nem sikerült kideríteni, hogy a szövegek hol készülhettek.
Hammurapi törvénygy?jteménye egyike a valaha talált legrégebbi jogi kódexeknek, amelyet jelenleg a párizsi Louvre múzeumban ?riznek.
Hammurapi törvényei
Epigrafikus sztélé
Hammurapi törvénykönyve (lat. Codex Hammurapi, CH): törvénygy?jtemény, melyet Hammurapi uralma végén tett közzé. – Több mint 20 korabeli és kés?bbi másolat töredékén kívül egy teljes korabeli másolatban is fennmaradt egy diorit sztélébe vésve (2,25 m magas, kerülete fent 1,60 m, lent 1,90 m). Ez Szuzában került felszínre az M. J. de Morgan vezette ásatások során (1901. XII-1902. I.). Eredetileg v. Bábelben a Marduk-tp-ban, v. Szipparban Ébabbar tp-ában állt. Kr. e. 1160 k. Sutruk-Nahhunte elamita király, Bábel meghódítója gy?zelme jeléül Szuzába vitte; most Párizsban (Louvre) látható.
A kutatók beosztása szerinti 282 §-a felöleli az akkori Babilónia köz- és magánéletet érint? összes törvényét, de néhány pontban eltér a szokásos joggyakorlattól. Ez mutatja, hogy olyan változtatásokkal állunk szemben, amelyek politikai és társadadalmi célok elérését szolgálták (a jogszolgáltatás, a bíráskodás egységesítése). Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó sztélé, amelyen Hammurápi törvényeit olvashatjuk, els?sorban vallási szerepet töltött be: a törvénykönyv szabályozta jogrendet az istenség védelme alá helyezte és isteni szankciót adott a törvényeknek.
Hammurapi törvénykönyve nem a legrégibb kodifikálása a törvényeknek, nála korábbiakat is ismerünk; ezek Ur-Nammutól (Urból), Lipit-Istartól (Iszinb?l) és Esnunna egyik fejedelmét?l származnak.
Mózes törvénye egész sor egyezést mutat Hammurapi törvénykönyvével, ugyanakkor kevésbé rendszerezett, mert törtvény fejl?dése során foglalták írásba, és sokkal jobban igazodik a polgári jogi kérdésekben is vallásos szempontokhoz, mint Hammurápi törvénye. Az egyezések nem közvetlen átvételen alapszanak, hanem azon, hogy az egész szemita környezetben hasonló normák voltak érvényben. Ez egyértelm?en megállapítható a pátr-k történetében szerepl? személyek viselkedéséb?l olyan esetekben, amelyekre a mózesi törvény nem tér ki és a Hammurapi törvénykönyve vagy más szemita kódexek el?írásaival vágnak egybe; pl. a feleség szolgálóját a férj rendelkezésére bocsátják
(Ter 16,2; 30,3; vö. ~ 144-147), a bánásmód Hágárral és Izmaellel (Ter 21,9-14; vö. ~ 170).- Kiadva: Der Alte Orient. 31. köt. 3/4. (Eilers, Wilhelm: Die Gesetzesstele Chammurabis). Lipcse, 1932. **
Magyar Katolikus Lexikon
HAMMURABI TÖRVÉNYEI
FOROITOTTA:
KMOSKÓ MIHÁLY DE.
A BUDAPESTI TUDOMÁNYEGYETEMEN
AZ Ó-SZÖVETSÉGI SZENIÍRÁSTUDOMÁNY S A HÉBER NYELV R. TANÁRA.
KIADJA:
AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET JOG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI
SZAKOSZTÁLYA
KOLOZSVÁR,
NYOMATOTT AJTAI K. ALBERT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
1911.
Részlet:
XIV. Korcsmárosnök. 108—111. §§.
108. §. 5 Ha a korosmárosnö a szesz ára fejében
gabonát nem fogad el, g ellenben nagy k?súly szerint pénzt
20 elfogad és a szesz árát a gabona árára szállítja le: az
ilyen korcsmárosn?re bizonyítsanak rá s a vízbe vessék.
109. §. Ha a korosmárosnö házában gonosztev?k
30 gyülekeznek s ? ezeket a gonosztev?ket kézre nem
keríti s a palotába be nem kíséri: az a koresmárosn?
ölessék meg.
110. §. Ha az istennek szentelt hölgy, papn?, ki
40 zárdán s kívül lakik, korcsmát n?t, avagy szeszt inni
korcsmába tér be; gaz ilyen n?személyt pörköljék meg.
111. §. a Ha korcsmárosn? e LX Ka szeszt, hitelbe ad:
aratáskor, L Ka gabonát kap.
[…]
XXII. Elválás. 137—143. §§.
137. §. 4 Ha valaki másodfeleségének, ki neki gyermekeket
szült, avagy hitvesének, ki gyermekekkel aján-
80 dékozta meg, elbocsátására határozza el magát: az
illet? n?személynek hozományát adja vissza és egy
részt földb?l, kertb?l, ingóságból adjon neki, hogy gyermekeit
felnevelhesse; miután gyermekeit felne-
10 vélte, mindabból, a mi gyermekeinek adatott, a
fiukhoz hasonlóan egy rész adassék neki, mire szive
férfia elveheti.
138. §. 4 Ha valaki hitvesét, ki neki gyermekeket
nem szült, elbocsátja: vételárának teljes pénzösszegét
20 ki fogja neki adni s a hozományt, melyet apja házából
hozott, meg fogja neki téríteni s úgy bocsátja el.
139. §. Ha a vételár nincs meg: , I mané ezüstöt
ad neki elbocsátás fejében.
30 140. §. Ha az illet? felszabadított: 1 1/3 mané ezüstöt
ad.
141. §. Ha valakinek a felesége, ki az illet? házában
lakik, kivonulásra ,,határozza el magát, minek
40 folytán bolondokat csinál, házát tönkreteszi, férjét
elhanyagolja: bizonyítsanak rá; ha férje: „elbocsátom
?t” mondja, bocsássa el; elbocsátásának útjára
50 semmi sem adatik neki; ha férje: „nem bocsátom
el”‘ mondja, férje másodfeleséget vehet; az illet?
n?személy, rabn? gyanánt fog lakni férje házában.
60 142. §. Ha egy n?személy férjét meggy?löli, „ne
fogj meg” – mondja: múltja hibájával együtt állapíttassék
meg; ha magát megtartóztatta, úgy hogy hibát
70 el nem követett, míg férje kijárogatott s ezzel túlsá-
gosan elhanyagolta: e n?személy nem vétkes; hozományát
foghatja és apja házába mehet.
143. §. Ha magát meg nem tartóztatta, kijárogatott,
házát tönkretette, férjét elhanyagolta: az ilyen n?személyt
dobják a vízbe
Forrás
mult-kor.hu
Magyar Katolikus Lexikon
mek.oszk.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
