Hallgatóznak a falak
az éj oly sötét,
lopakodik egy alak
megpihen a lomha fény.
Mások alszanak
ágyunkban
mély éjszaka,
fent vagyok
mert engem még
nem ért el az éj szaga.
Olvasok egy kicsit
mert nálunk
a nomád világ
vert tanyát,
máshol a tévé altatja el
vonszoló utasát.
Nézem ahogy a függönyön
átszökken a fény
ahogy küzd és neki iramlik
akárcsak én.
