Havas Éva : Napmorzsák – még néhány rövidke

már szendergés vár
– bársony sötét borul ránk –
éjfél felé jár
***
oson a hajnal,
reped az éj kárpitja:
foszlik az álom
***
szívet rezdít?
dobbanásnyi pillanat,
j? a virradat
***
surran a napfény,
simítva dombok ívén
– reggeli szépség –
***
ver?fény játszik,
szép fényes zuhatagban
árad a tájra
***
kopnak a színek,
szétkúsznak az árnyékok,
lassan alkonyul

Legutóbbi módosítás: 2009.12.22. @ 16:48 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))