már szendergés vár – bársony sötét borul ránk – éjfél felé jár *** oson a hajnal, reped az éj kárpitja: foszlik az álom *** szívet rezdít? dobbanásnyi pillanat, j? a virradat *** surran a napfény, simítva dombok ívén – reggeli szépség – *** ver?fény játszik, szép fényes zuhatagban árad a tájra *** kopnak a színek, szétkúsznak az árnyékok, lassan alkonyul
Legutóbbi módosítás: 2009.12.22. @ 16:48 :: Havas Éva
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel.
Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin...
Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))