Bonifert Ádám : Ismerjük-e? (6) – Szent Korona_3 – Kalandos sors

A Szent Koronáról szóló rész befejezéseként most a korona kalandos sorsáról olvashatunk… *

hogy mikor és hol őrizték, bújtatták, rejtegették, menekítették, elásták és kiásták e nemzeti ereklyét. Több tucat helyen történtek az események.                                 

A Szent Korona a világ talán legkalandosabb „sorsú” ereklyéje. Az alábbi lista ezt bizonyítja. Miután a volt magyar jog szerint „ott a hatalom, ahol a korona” – ezért a sok vándorlás. A lista rámutathat arra is, hogy miért a kétely, hogy ennyi viszontagság után valóban az eredeti korona-e az, amit ma is megkülönböztetett tisztelettel őrzünk?

1001 – 1167. Nem ismert az őrzési hely, feltehetően a király magánkincstárában tartották a pápai koronát.
1167. a székesfehérvári Szűz Mária templomban őrzik a koronát
1074. Bizánc koronája megérkezik Istvánhoz.
1205. május 3. a korona Bécsben.
1205. tavasza II. András az osztrák herceget a korona kiadására kényszeríti, amely Székesfehérvárra kerül.
1205 – 1304. a koronát Székesfehérváron őrzik
1241 – Trau szigete, ahová III. Béla menekíti, majd Split, Klissa vára.
1254. IV. Béla oklevelében úgy említi Székesfehérvárt, mint ahol a királyi trónust és a koronát őrzik, ahol a királyokat felszentelik, és ahol az ősei nyugszanak
1256. december 16. a korona Szent Koronaként való első említése
1304. a Szent Korona Csehországban, Prágában, Vencel királynál
1304-5. A Szent Koronát Ottó bajor herceg Magyarországra hozza, útközben elvesztik, visszamennek érte és megtalálják.
1305-1310. a Szent Korona Kán László vajdánál Erdélyben.
1310-1323. a korona újra Székesfehérváron.
1323- 1403. a visegrádi várban őrzik a Szent Koronát
1403-1434. A budai királyi vár tárnokházánál, István herceg tornyában őrzik a koronát
1434. Zsigmond megparancsolja, hogy a koronát és a hozzá tartozó ékszereket Pálóczy György esztergomi érsek és Pálóczy Mátyás országbíró őrizze Esztergomban.
1434 -1438. Esztergomban, az érseki palotában őrzik a koronát
1438. Pálóczy György érsek halála után Albert király a visegrádi várba viteti a koronát
1439 – 1440. a visegrádi várban őrzik a koronát.
1440. február Kottanner Ilona Visegrádon megszerzi a koronát a gyermek V. László részére
1440 – 1464. a Szent Korona Bécsújhelyen, III. Frigyes császár birtokában
1464. Törvény a Szent Korona őrzéséről, a koronaőrségről
1492. Törvény a főpapi és bárói koronaőrökről (1492:XII.)
1500. Törvény a világi koronaőrökről (1500:XXXI.)
1464-1527. Koronaőrség őrzi, valószínűleg Székesfehérváron.
1527. november 3. miután Perényi Péter koronaőr átvitte a koronát I. Ferdinándhoz 1527-1528. a Szent Korona Visegrádon
1528-1529. A korona Perényi Péter várában, Siklóson. Amikor Sárospatakra akarta átvinni a török elől, Szerecsen János elfogta és Szapolyaihoz vitte. Ezután Szulejmán magához vitette a koronát
1529. Pest, Rákos mező: Szulejmán szultánnál, majd Szapolyai János királynál; ‘Magyarországnak …régi korokból maradt egy korona néven ismeretes, arannyal és drágakövekkel ékesített fejedelmi koronája, amely Budához közel, Visegrád nevű várukban őriztetik, s amely a magyar királyok büszkeségének és kérkedésének a tárgya.’ Mivel aki a fejére teszi, annak az ország meghódol, és az alávaló (TI. Ferdinánd) is a fejére tette, ez indokolja a török hadjáratot: Szultáni napló: … s a felséges úristen kegyelméből a kezembe került a föntebb már említett és ‘korona’ néven ismeretes királyi korona…
1529 október 30. Török források szerint a szultán átadta a koronát János királynak. Jánosnak a pápához 1529 okt. 10. levele szerint a szultán már átadta a koronát. De a szövegben nem ez olvasható: 1529. 27. szombat: Állomás Tas falunál: A pasa …előhozatta a királyoktól viseltetni szokott koronát s megmutatta nekik, ezt mondván: „Ez a korona Nusirván idejéből maradt fenn”, (Nusirvan Khoszru VI. századi perzsa uralkodó)….A venediki bég fia, Perin Petri és az Érsek nev? bég Budára küldettek a királyt megkoronázni. Feridun bég,
1529-1551. Erdélyben őrzik a koronát, János király, majd Izabella királyné kezében.
1551 július Izabella királyné Tordán átadja a koronát I. Ferdinándnak.
1551-1552. Tokajban, majd a pozsonyi várban őrzik.
1552-1608. a korona Pozsonyban, időnként Bécsben és Prágában váltakozva tartózkodik.
1608 -1618. a pozsonyi várban őrzik a koronát
1618- 1622. Révay Péter koronaőrrel Bethlen Gábor kíséretében Zólyomba, Kassára, Eperjesre majd az ecsedi várba kerül a korona.
1622. december 31. Bethlen Gábor visszaadja a koronát, melyet Kassán és Trencsénen át Pozsonyba visznek
1622-1638. a koronát Pozsonyban őrzik.
1638. Kara Musztafa hadjárata elől Bécsbe, Linzbe majd Passauba viszik, aztán ismét visszakerül Pozsonyba
1638-1703 a korona Pozsonyban
1703-1711. Bécsben
1711- 1740. Pozsonyban
1740 – 1748 Osztrák örökösödési háború idején a komáromi várban
1748 – 1784. Pozsonyban
1784 – 1790. II. József Bécsben a császári kincstárban őrizteti
1790. február 17-21. a Szent Korona visszakerül Magyarországra: Köpcsény, a győri püspöki palota, esztergomi érseki palota, Buda
1791- 1849 budai várban őrzik a Szent Koronát.
1809. a napóleoni háborúk alatt menekítik a Szent Koronát: Almásy Pál koronaőr pesti házában, az egri székesegyház kincstárában, ill. a megyeházán, szeptemberben Almásy gyöngyösi házában, végül
visszaviszik Budára
1809-1849 Budán őrzik
1849. Debrecen, Szeged, nagyváradi püspöki palota, Arad, Lugos, Karánsebes, Orsova
1849 augusztus Orsován Szemere Bertalan elásatja
1853. szeptember 8. Orsován megtalálják, majd Budára és Bécsbe viszik; visszaszállítják Budára
1853 – 1944. budai várban őrzik a Szent Koronát
1944. október vége Szálasi menekülés közben magával viszi. A Szent Korona Veszprémben.
1944. december 6. Kőszegen
1945. január Velemben
1945. márciustól Kőszeg, Mariazell, majd Mattseeben elássák.
1945. júliusában Mattseeben megtalálják, majd Augsburgba, végül Frankfurtba kerül.
1945-1951 amerikai katonai őrzés alatt
1951 – 1978. Fort Knox (USA, Texas)
1978. január 6. a koronázási ékszereket hazaszállítják Magyarországra és a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki.
2000. január 1. a koronát átszállítják a Parlamentbe, azóta az Ország Házában őrzik az Ország egyik legendás jelképét, a Szent Koronát.

Források:
Nemzeti jeképeink.hu

Nemzeti.lap.hu

Jelkép.lap

Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek

Emellett több tucat részinformációt adó internetes honlap

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.10.27. @ 11:00 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.