Várok Líviára. Fél kett? múlt és tele az éjszaka kényszeres látszattevékenységekkel. Pakolok. Fiókokat ürítek, rendszerezek, keresek új helyet új fiókban az emlékeimnek.
Véletlen találtam. A4 nagyságú spirálos füzet. A fed?lap el?renyomtatott vignettáján máig sem fakult piros tintával egy cím. Ezerkilenszázhetvenb?l: HANGULATOK.
A szomszéd szobában a maholnap harmincadik évét betölt? kedvesem néhány kézirata. Majd hatvanévesen, most melléjük teszem egykori húszéves magam.
Ne vessetek rám követ!
TALÁLKOZÁS
Így menj!
Mindig egyedül!
Hulljon a támasz a hónod alól!
Lányka-ölelések és borospohár.
Elment.
A hiány nem dalol.
T?njön az éjben
csendszagú, mélyben
kósza, lebontó, volt-nincs szerelem.
Kövekre hullva, törve, összezúzva
találkoztam veled
perceg? életem.
1970.04.04.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:58 :: Balog Gábor -csataloo
