A rímekr?l, rímformákról
Mi a rím?
<!– /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:””; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:”Times New Roman”; mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} –> A rím: a szavak szóvégi összecsengése.
A rím hatását növelheti:
a rím terjedelme, tisztasága, ritmikai egyezése, újszer?sége és esetleg a hasonló-azonos hangzású szavak jelentései közötti kapcsolat is.
A rímel? sorvégek közül az els? a rímhívó, a második a felel? vagy válaszoló rím.
A nem rímel? („rímtelen”) sor neve a különben rímes versben a vaksor, a jele: x.
A rím az elhelyezkedését tekintve:
-Végrím, de ritkábban a verssorok más helyein is el?fordulhat, pl. bels? rímként.
–Bels? rím: a rímel? egységek egyazon sorban helyezkednek el. Ennek változata a középrím, de a sor belseji rímhívó szó nem feltétlenül a metszet el?tt helyezkedik el.
Az egyb?l kett? sohse lesz: magányos lelke medd?
a sorsod öt kemény pecsét – ne hidd, hogy föltöröd!
(Babits Mihály: Kabala)
-Középrím: a sorközép a sorvéggel cseng össze.
Kékek az alkonyi dombok, elülnek az esti galambok,
hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.
(Babits Mihály: Új leoninusok)
Említsük meg a rímelés egy érdekes formáját is, amikor az egymást követ? szavak els? hangja cseng össze, az alliterációt.
…magányosság vitéze,
magam ellen vitéz
barangoló borongó
ki bamba bún borong,
borzongó bús borongó
baráttalan bolond
(Babits Mihály: Egy szomorú vers)
A rím terjedelmét a rímel? egység szótagszámával mérjük.
A rímek vagy csak a végs? szótagban jelennek meg, vagy több szótagra is kiterjednek.
(Arra azonban vigyázni kell, hogy a három szótagú, vagy annál hosszabb rímek már szójátéknak hatnak. Ha a költ? azt gondolván, hogy m?vészibb lesz a verse, ha nyújtja a rímet, legtöbbször ellenkez? hatást ér el, verse groteszkké válik. Ismert ebben a m?fajban:
A mohácsi kompon álltam
s ezt a verset komponáltam…
Még egy ilyen adomát:
s a rend?rnek adom át…
A fentiek már a szójáték kategóriába tartoznak.)
A rímek fajtáit az összecsengés min?sége szerint:
A tiszta rím:
A rímek nem egyenl? er?vel csendülnek össze, ezt mindannyian érezzük.
Pl.: halál – talál; erény – szerény
A tisztán rímel? szótagokban minden hangzó azonos. Ez azonban nem a leírt bet?t jelenti, csak a kiejtés számít.
Pl. fáradt – járat Ez tiszta rím, mert a dt hangcsoportot t-nek ejtjük.
Van kertem, a kertre rogyó fák
suttogva hajolnak utamra,
és benn a dió, mogyoró, mák
terhét?l öregbül a kamra.
(Kosztolányi Dezs?: Boldog, szomorú dal)
Az asszonánc:
A rímelés alsóbb fokozatait, melyben nem minden hangzó azonos, asszonáncnak nevezik. Az asszonáncnak is különböz? fokozatai vannak. A magánhangzóknak itt is azonosaknak kell lenniük, de a mássalhangzók eltér?ek.
Mert fájna most felh?tlen ég,
Mosolygó, sima tengerarc,
Élénk, ver?fényes vidék –
Óh, fájna most nekem e rajz.
(Arany János: ?sszel)
Ha a mássalhangzók rokon hangzásúak (d-t; k-g stb. ), akkor az asszonánc közel áll a tiszta rímhez. (Hivatalos nevükön a zöngés – zöngétlen mássalhangzó párokról beszélünk: p-b; f-v; t-d; sz-z; c-dz; s-zs; cs-dzs; ty-gy; k-g.)
Meg kell még említeni egy másik min?ségi különbséget is a rímekben (hová esik a rím kicsendülése):
1. Éles rím
Ha a végs? szótag hosszú és el?tte rövid szótag áll, a rím kicsendülése a sor legvégére esik: ezt nevezzük éles rímnek. Az éles rím akár egy szótagos is lehet.
Pl: talán-falán; erény-szerény; temet? és te meg ?
És Bendegúz és Detre szász
kezet kézben ropogva ráz.
(Arany János: Keveháza)
2. Tompa rím
A fordítottja, ha az utolsó el?tti szótag hosszú és a sorvégi utolsó szótag rövid. Itt az összecsendülés nyomatéka az utolsó el?tti szótagra esik. Ez a tompa rím. A tompa rím mindig két szótagú.
Pl.: élt-béget; bárka-márka
Karóval jöttél, nem virággal,
feleseltél a másvilággal,
aranyat igértél nagy zsákkal,
(József Attila: Karóval jöttél)
Az éles és tompa rímek váltakozásának fontos szerepe van a nyugat-európai rímes verselésben.
A magyaros vers általában rímes. Persze, nem ez teszi magyarossá, hanem hangsúlyviszonyai alapján ütemes.
A rímek elhelyezkedése a versszakképzés alapja.
El?fordul, hogy a költ? nem bontja strófákra (szakaszokra) a verset, csak olyan helyen kezd új versszakot, ahol új gondolat kezd?dik. (Ez figyelemre méltó gondolat!)
A szakasz: verstani egység. A gondolati egység jó ha egybeesik vele, de nem szükségszer?.
A rímek elhelyezkedése szerinti fontosabb rímformák:
Leggyakoribb a tiszta párrímes szakaszok közül a négysoros, amelyben két-két párrímes sor alkot egy verstani egységet. (aabb )
Visz a vonat, megyek utánad,
talán ma még meg is talállak,
talán kih?l e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:
(József Attila: Óda)
A csoportrímelés? (bokorrím) három és négysoros szakaszok f?leg a XVIII. sz. el?tt voltak szokásban. (aaa); (bbb )
Engedd meg, hogy neve, mely most is köztünk él,
B?vüljön jó hire, valahól nap jár-kél,
Lássák pogány ebek: az Istent?l fél,
Soha meg nem halhat, hanem örökkén él.
(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem)
A négysoros, félrímes szakaszok népdal eredet?ek, csak a páros vagy páratlan sorok rímelnek. (xaxa) (ritkábban: a x a x, vagy: a x a, vagy: a a x stb.)
És ekkor még szivem kigyúl,
Mint hosszu téli éjjelen
Montblanc örök hava,
Ha túl a fölkel? nap megjelen…
(Vajda János: Húsz év múlva)
A keresztrím m?költészeti termék, nincs a népköltészetben (néhány helyet leszámítva) el?zménye. (abab )
A falunak tornya karcsú,
Körül karcsú könny? fák
Falu fölött vörösarcú,
Sárga bajszú holdvilág.
(Babits Mihály: Augusztus)
Az ölelkez? rímes, négysoros versszak a magyaros verselésben ritka. (abba)
Fut a rabló megrakottan,
Nyomja vállát súlyos préda;
S a bitang nép, a sok céda,
Veszekedik a lopotton.
(Arany János: Az egri leány)
Összetett strófa-szerkezetek
1. Balassi-versszak a régi hatütem? tizenkilences három részre bontásából keletkezett. Két ?si hatos és egy kétütem? hetes alkotta.
Ez a hosszú sor rendszerint csoportrímes.
Mindennap jó reggelt ezen repültök el szóldogálván darvaim.
Reátok néztemben hullnak keservemben szemeimb?l könnyeim,
hogy szép szerelmesem jut eszembe nekem megújulnak kínjaim.
Ezt törte három sorrá Balassi, úgy, hogy a két ?si hatost is rímeltette.
Mindennap jó reggelt a6
ezen repültök el a6
szóldogálván darvaim. b7
Reátok néztemben c6
hullnak keservemben c6
szemeimb?l könnyeim, b7
hogy szép szerelmesem d6
jut eszembe nekem d6
megújulnak kínjaim. b7
(Balassi Bálint: Darvaknak szól)
Ezt a versformát és változatait Ady Endre is kedvelte.
2. A Himfy-szakasz Kisfaludy Sándor konstrukciója.
Ez 12 soros, ?si nyolcasok és kétütem? hetesek kapcsolódása ezzel a rímképlettel: (ababcdcdeeff) Az a,c,e sorok ?si nyolcasok, a b,d,f sorok hetesek.
Nagyon kecses versforma.
Egy példa a kortárs költészetb?l:
Érted-e a munkaváros
Felujjongó nagy dalát?
Míg a hajnal félve szálldos,
Felrázza az éjszakát:
Hallod? A reggel imája!
Vasból pattant, szétzilált
Hangok ég? áriája,
Égig ér? trombiták,
Felsípolva, feldalolva,
Messze, kéken összefolyva,
Hol pirosból kél az ég,
Azt dalolják: élni szép!
(Weöres Sándor: Himfy-strófák)
Megemlíthet?k még a következ? rímszerkezetek:
Ráüt?, rácsapó rím: a felel? rímet váratlanul egy harmadik is követi.
Képlete: x a x a a (vagy: a b a b b)
Ó költ? tisztán élj te most,
mint a széljárta havasok
lakói és oly b?ntelen,…
(Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt)
Visszatér? rím: a felel? rímre a vers további részében még egy sor rímel.
Pl.: a a x a (vagy: a a b b a)
Nézz, drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre,
Nézz egy h?, igaz élet sorsára
S ?szül? tincseimre.
(Ady Endre: Nézz, drágám, kincseimre)
Játékos rímek
Kínrímek, mozaikrímek, kecskerímek, kancsal rímek
Kosztolányi Dezs? Az Esti Kornél rímei között található Szabadka – fabatka rímpár például nagyon egyszer?nek t?nik, asszonáncnak nevezhetjük, legfeljebb a háromszótagos rímterjedelem miatt nevezhet? játékosnak, mesterkéltnek, azaz kínrímnek. Valójában már ennél a mozzanatnál is bajban vagyunk, hiszen megválaszolatlan kérdés, hogy milyen hosszúságtól kezdve számít mesterkéltnek egy rím, vagyis hány szótagtól kezdve jogos a kínrím min?sítés.
Maradjunk Kosztolányinál.
borban úszó
heged?szó
Rafinált mozaikrím, a hívórím két szóra bomlik. Részben tiszta rím, mert a zárószótag pontosan megegyezik. Részben kancsal rím, mert az ú és az ? hangrendileg is eltér.
Kecskerím: játékos forma, amelyben a mássalhangzók helyet cserélnek.
Bármennyi embert ölök rakásra,
nem teszek szert egy öröklakásra.
(Kosztolányi Dezs?: Két kecskerím)
Kancsal rím: játékos forma, az élesen elüt? hangzású tréfás megfelelés neve:
Itt járt tegnap Devecseri,
Jaj de nagyon bevacsorált.
(Kosztolányi Dezs?: Csacsi rímek)
Egy hív? s egy eretnek
Feles földön aratnak
(Weöres Sándor: Kancsal rím)
Meg kell még említenünk a tiszta rímek közül
az önrímet, melyben egész szavak azonosságáról van szó. Régies forma.
Nagy szép dárda Szondinak kezébe vala
Sebösölve térdön állván ? vív vala
Romlott toron alatt általl?tték vala
Az fejét az hegyr?l alávetötték vala
(Tnódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája)
és a rag-, ill. képz?rím, ahol a toldalékok egyeznek meg: Régies forma, mai használata kerülend?.
Summáját írom Egör várának,
Szégyönvallását császár hadának,
Megszállásának, viadaljának,
Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.
(Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája)
És végül egy különleges tisztarím, a homonímarím:
Az égtem – égben rímpár nem egyszer?en asszonánc.
Rímel egymással a szót? is: ég – ég. Ez pedig tisztarím, vagyis annak egy speciális esete, homonímarím.
(Folytatása következik)
Forrásaim:
Heged?s Géza A költ?i mesterség 3. kiadás, 1992 Trezor kiadó,
Kosztolányi Dezs?: A magyar rím (Nyugat, 1921/24. szám)
Mózes Huba: A versformák a posztmodern kor irodalmában
A magyar vers. MTA kiadása, 1948.
enciklopedia.fazekas.hu/;
www.kislexikon.hu
Wikipédia
Legutóbbi módosítás: 2009.06.29. @ 10:45 :: Marie Marel
