George Tumpeck : Öntudatlan

*

Öntudatlan

 

Amikor lassan, némán felemelted a fejed,

zavaros szemekkel kerested tekintetem,

én csak akkor értettem meg, mit is jelent

a magamnak kikiáltott hitvány értelem.

Amikor elhittem a farkastörvényeket,

amikor úgy gondoltam, csak nyomokat hagyok,

amikor kézenfogva sétáltunk a parton,

én akkor is azt hittem, csak egyedül vagyok.

És Te jöttél mellettem, botladozva léptünk,

majd egymásban kerestük a szálkányi hibát,

a gerendák mellett simán félreléptünk.

És üvöltöttél, ha nem készítettem vacsorát.

Később minden csenddé vált közöttünk,

a bántani nemakarás maró csendjévé,

a bizalmatlan pillantások káoszába

süllyedtem, az Ő-ből megtűrt személlyé.

Nem érdekelt, hisz nem néztem körül,

csak emelt fővel mentem utamon,

az áldozatokat soha nem számoltam,

talán fel sem fogta elzsibbadt tudatom…

…………………………………………..

…………………………………………..

 

 

Legutóbb szerkesztette - George Tumpeck
Szerző George Tumpeck 301 Írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem