A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelel?en) tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesít? áldozatával megváltotta minden ember b?nét, feltámadásával pedig gy?zelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenl?ség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A húsvét id?pontja
nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következ? nap, húsvéthétf? a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes id?pontja gyakran vita tárgya volt.
Az els? niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét id?pontja a tavaszi napéjegyenl?ség utáni els? holdtöltét követ? vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét id?pontját. Kés?bb a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét id?pontja kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenl?séget követ? els? holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform el?tti julián eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét id?pontját, ezzel megszüntethet? lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
A név eredete
Húsvét, az azt megel?z? id?szak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad el?ször húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét – fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresend?. ?se egy germán istenn?, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrn?je, ünnepe a tavaszi napéjegyenl?ség idején volt.
A húsvét helye az egyházi évben
Nyugati kereszténység (Katolikus Egyház)
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi id?szak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az el?készületi id? a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti id?nek is nevezik.
Húsvétvasárnap el?tti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
Virágvasárnap
Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti el?készület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképez? piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A nagyhéten hétf?n, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délel?tt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követ? évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
- Keresztelend?k olaja
- Betegek kenete
- Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelent? fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dics?ség a magasságban Istennek… kezdet? himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a cseng?k is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a cseng? nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
Nagypéntek
Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülend? kifejezés a csonka mise.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segít?k teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) el?tt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenved? szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt el?tt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás
Nagyszombat
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus id?számításban (?si zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.
Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részb?l álló szertartást fehér öltözékben végzi.
- Fényliturgia
Ekkor történik a t?z megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvev?nél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
- Igeliturgia
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségb?l, egy szentlecke, és az evangélium, ebb?l legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke el?tt megszólal az orgona, harangok és a cseng?k is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi ígék megújítása következik.
- Keresztségi liturgia
Ha vannak keresztelend?k, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ?si hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigiliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
- Eukarisztia liturgiája
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
- Körmenet
Ez nem tartozik szervesen a vigiliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
Húsvétvasárnap
Délel?tt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti id? van
- Locsolkodás
- Húsvéti nyúl
- Húsvétszámítás
- Pészah
- Húsvéti köszönések
- Húsvét.hu – információk az ünnepr?l
- Húsvét: a szabadulás és a megváltás ünnepe
- Húsvéti locsolóversek
- Húsvéti képeslapok
- Húsvét Ausztriában, A-Z
Forrás: wikipedia.org
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
