H.Pulai Éva : Január 1-jét?l Linz és Vilnius Európa két kulturális f?városa

Az ausztriai Linz és a litvániai Vilnius vette át az Európa kulturális f?városa címet 2009. január 1-jén. Az osztrák városban a szilveszter éji rendezvényeket is ennek az eseménynek szentelték: a várost átszel? Duna két partján mintegy 400 f?s kórus válaszolt a t?zijáték fény- és hangeffektusaira egy kilenc képb?l álló el?adás során.

 

A hatalmas show nagyjából 130 ezer, a sarki hideggel dacoló résztvev? segítségével valósult meg a szervez?k szerint. 

Martin Heller, a programsorozat svájci koordinátora 68 millió eurós (18 milliárd forint) költségvetésb?l gazdálkodhat az elkövetkez? év során. Ebb?l a pénzb?l el?reláthatólag 220 program valósul meg 2009 folyamán. 

Az els? el?adásra január 2-án került sor: Fernando Pessoa Kétségek könyve cím? regényének színpadi adaptációját Klaus Maria Brandauer adta el?.

 

Forrás: kulturpart.hu

 

 

Linz

Linz a hajdan volt iparváros úgy t?nik megtalálta új arcát. Új lendülettel, kreatív ötletekkel és 65 millió euróval készült a 2009-es Európa Kulturális F?városa címre. A turistákat a valódi Linzer torta és kreatív alkotóm?helyek munkái várják, Budapestt?l alig ötórányira.

Bécsi átszállással, 160-as átlagsebességgel másfél órás élményutazás után kellemes meglepetés éri a turistákat a linzi f?pályaudvaron, amelyet harmadszor választottak az év vasút állomásának Ausztriában. Néhány európai repül?teret is megszégyenít? ultramodern pályaudvaron naponta 30 ezer utas, és 900 szerelvény fordul meg. A mozgás-és látássérültek speciális segítséget kapnak a terminál területén, az els? osztályú utasoknak pedig a Club Lounge váró nyújt európai színvonalú szolgáltatásokat.

Linz, az egykori iparváros ma csaknem 200 ezer ember otthona, valamint 80 ezer bejáró munkahelye. A helyiek büszkék, hogy nincs munkanélküliség, és a város így nemcsak otthont, de nyugodt megélhetést is biztosít polgárainak. Az egykor virágzó acélipar, fegyver és robbanószer-gyártás helyébe ma kulturális komplexumok, kreatív m?helyek, köztéri installációk, szabadtéri rendezvények kerültek, amelyek a helyieket és a turistákat egyaránt megmozgatják.

A város összesen 65 millió eurót fordított arra, hogy Vilnius mellett méltó lehessen a 2009-es Európa Kulturális F?városa címre. Ennek megfelel?en remek kiállítások várnak az utazókra például az Ars Elektronikában, amely a digitális m?vészet és az új média megszállottjainak naprakész, egyben jöv?be mutató alkotásainak fóruma. A komplexumot a 2009-es eseményekre 4000 négyzetméterrel b?vítették. Ugyanilyen érdekes a Lentos, vagyis a modern m?vészetek háza, ahol a világhír? osztrák fest? és humanista alkotó, Oskar Kokoschka kiállítását mindössze 6 euróért nézhetik meg az érdekl?d?k. Mivel Kokoschka egész életében köt?dött Linzhez, a város szinte magától értet?d?en neki szentelte a ház egy jelent?s részét. A Lentosban tágas, szemlél?désre igazán alkalmas modern bemutatótermekben nézel?dhetünk, többek közt a fotóm?vészet legnagyobbjainak alkotásai között, s?t olyan formabontó alkotók felvételeit is felfedezhetjük, mint Marilyn Manson.

A belvárosban rengeteg a barokk templom, ahol elnézel?dhetünk, mert ebben a stílusban Európa többi országaihoz képest, itt majd 200 évig építkeztek. A legmegkapóbb talán mégis az Új Katedrális, ami kizárólag adományokból épült, Mária szepl?tlen fogantatásának tiszteletéül. A templom az 5 méteres kereszttel a tetején magasabb, mint a bécsi Stephans Dóm és pazar látványt nyújt.

Forrás: [origo]

 

 

Vilnius

Több mint kilencszáz kulturális, m?vészeti, illetve közéleti-közösségi eseménnyel várja látogatóit idén Vilnius, Európa egyik 2009-es kulturális f?városa.

A litván f?város az ausztriai Linz-cel együtt kapta meg e címet a következ? esztend?re, és kedd este az Európai Parlament brüsszeli székházában gazdag tényanyaggal illusztrált ismertetést tartottak a várható rendezvényekr?l.

Mint a litván szervez?k hangsúlyozzák, számukra több szempontból is fontos év 2009. Litvánia neve pontosan ezer esztend?vel korábban, az 1008-as Quedlinburgi évkönyvben szerepel el?ször, mint a Kijevi Nagyfejedelemség része. A millennium mellett kiemelik azt is, hogy az ország 2004-ben, tehát öt évvel korábban csatlakozott az Európai Unióhoz.

Az említett 900 vilniusi rendezvény 90 százaléka premiernek számít majd Litvániában, és 60 százaléka ingyenes lesz. Négy kontinensr?l, azon belül húsz európai országból várnak m?vészeket a Vilnius 2009 programsorozatra. 

Elona Bajoriniene, az európai kulturális f?város projekt igazgatója elmondta, hogy a programsorozat f? mottója az „Él? kultúra”, ami alatt ?k azt értik, hogy Vilnius mindenkiben potenciális alkotóm?vészt lát, és ennek megfelel?en hív mindenkit a közös alkotásban való részvételre. E koncepció a leger?teljesebben olyan rendezvényeken mutatkozik meg, mint amilyen például az Utcai Zenészek Napja, a M?vészet Váratlan Helyeken projekt, illetve a Fények Fesztiválja. 

Shakespeare Hamletje, Dosztojevszkij Félkegyelm?je, klezmer fesztivál, kézm?ves vásár, rockkoncert a fehérorosz határnál, Európai Kávéház néven permanens vitaklub – mindez és sok más alkotja a vilniusi rendezvénysorozat színes mozaikkockáit.

A szervez?k 3 millió látogatóra számítanak. Számításaik szerint ez mintegy 15 százalékos emelkedést jelent majd Vilnius és Litvánia idegenforgalmában. Tervez?k azt is kiszámolták, hogy az eseménysorozat és annak híre mintegy 3 százalékkal növelheti majd Vilnius és Litvánia nemzetközi ismertségét.

Forrás: www.hirado.hu

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva