H.Pulai Éva : Farsang

A farsang a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó id?pont) tart.

 

Életben maradt farsang

A farsang a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó id?pont) tart. A kereszténység el?tti id?kb?l származó farsangot az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció-ellenreformáció szellemi légköre sem volt elegend? a hagyomány felszámolásához. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem köt?dik hozzá jelent?s vallási ünnep, alapvet?en a gazdag néphagyományokra épül. A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.

 

Farsang lényege

A középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvbe – szemben a legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredet? fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megel?z? böjt kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószín?leg ugyanez: cardo és vale fordítása „hús, Isten hozzád!”)

Akárcsak kisfarsangkor, nagyfarsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megel?z? negyven napos böjt el?tti féktelen mulatozás id?szaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megsz?nnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tet?pontját a hamvazószerdát megel?z? héten éri el, az utolsó napok jelent?ségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.

 

Fontosabb népszokások:
Asszonyfarsang: rendszerint a farsang utolsó szakászában csak az asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a n?k korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

Farsangi dramatikus és alakoskodó játékok: jelmezekkel, maszkokkal el?adott „szerepjátékok”, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, keresked?, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje. Legjellemz?bb játék: lakodalom és kivégzés humoros el?adása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.

Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

Farsang farka: farsang utolsó három napja. (naptár)

Farsangtemetés vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Eljegyzés: báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra t?zték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt id?szakában tilos volt esküv?t tartani, ezért a farsang fontos „esküv?i szezon”, erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: els? menyegz?s vasárnap = vízkereszt utáni els? vasárnap, v?vasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).

Hamvazószerda: böjt els? napja. (naptár)

Húshagyókedd: farsang utolsó napja. (naptár)

Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, els? esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.

Köszönt?k: más ünnepekhez hasonlóan farsangkor házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gy?jtöttek.

Lányok vasárnapja: hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gy?jtöttek.

Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a böjti id?szakra es? lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. Pár éve a hagyományt modernizált formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket. (naptár)

A népszokások sokszín?ek, kevésbe uniformizáltak, mint napjaink ünnepei. Az említett példák a leggyakrabban el?forduló szokásokat mutatja be.

.

A színes szavakra kattintva egyéb érdekességeket is olvashattok. 

.

Forrás: www.unnep.eu

 

 

Ady Endre

FARSANGI DAL

 

Szép úri nép, diderg? itt a fény,
Szükség van itt vidám harangozóra…
Lecsúszott vén napunk az ég ivén:
Szép úri nép, hisz ez farsangi óra,
Édes, pogány, vidám farsangi óra…

 

Szép úri nép, néhányan itt vagyunk,
A lelkünk vers, a lelkünk csupa ének,
A lelkünk, hej, régibb, mint mink magunk,
Nagy Pán sípjában ez vala az élet
S azóta él a vers és száll az ének…

 

Szép úri nép, kegyes szívvel fogadd
Az élet ez örök farsangolóit,
Ha tapsra készt’, nincs nálunk boldogabb,
Akár borús, akár tréfás bohó itt,
Családjuk egy s még mindig egyre hódít.

 

Szép úri nép, hej, fordult a világ!…
Kihuny a gáz… ?s Hellász napja éget,
Amerre nézek, fény, dal és virág,
Olimpiának síkja, szines élet,
Viráges? hull s mámort zeng az ének…

 

Szép úri nép, a vér csodás, nagy úr,
A vérb?l az életnek titka árad,
Hiába nyit virág s az ég azúr,
Hideg a fény, a vérünk hogyha bágyadt:
A vérb?l az életnek titka árad…

 

Szép úri nép, hallatszik a zene!
Szaturnusz hív ünnepre deli népet,
Egy mennyország minden asszony szeme,
Milyen vágyó, milyen er?s legények,
Éljen a vér, a kedv, a mámor, ének!…

 

Szép úri nép, mámorban hinni jó,
Mámorban hinni földi, boldog, édes,
Mámort tanít a tarka hisztrió,
A dal, a hit, a mámor üdvösséges,
A dal örök, csupán az óra véges…

 

Szép úri nép, arcod megváltozott,
Emlékezünk, mi már régente élünk:
Farsangi nap mikor leáldozott,
Óh, mint gerjedtél vágyra, dalra vélünk,
Emlékezünk, mi már régente élünk.

 

Szép úri nép, bágyadt a vér s ideg,
Olimpiának szentelt síkja néma,
A lelkünket fagyasztja a hideg,
Szaturnuszhoz hiába hív poéma,
Vidám, pogány, farsangi óra néma.

 

Szép úri nép, jambus-dal száll feléd,
Szájam sövényén egy-egy szava reszket:
Mikor eldobtad a mámor egét,
Ez a mi népünk ezer édent vesztett,
Mi vonszoljuk, hej, a te bús kereszted!

 

Szép úri nép, diderg? itt a fény,
Szálljon csoda e kis harangozóra,
Frissülj meg, vér, te bágyadt, lomha, vén,
Fakadj ki multból, valamelyik óra,
Édes, pogány, vidám farsangi óra!…

 

Szép úri nép, néhányan itt vagyunk,
A szó, a dal legyen a régi máma,
Szent mámorral teljék fáradt agyunk,
Ez a világ ma itt a Pán világa,
Mi dédapánk, a nagy Pánnak világa…

 

Szép úri nép, ez itt egy más világ,
Az id?b?l kitépett ez az óra,
Sirász e hely, hull reánk a virág,
A mult s jöv? jöttek találkozóra
S nagy Pán vigyáz e szép találkozóra!…

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:35 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1145 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva