Klári

 

Klári

 

Langyos tavaszi szell? szárnyán érkezett a messzi Alpokaljáról ide, a Bükkaljára. Ahogy belépett az ajtón, minden szem felé fordult. Bájos jelenség volt, hosszú sötétbarna haját lófarokba kötötte, csillogó szeme, különleges mosolya mindenkit azonnal elb?völt. Szerényen, de határozottan kérdezte, hol találja meg az igazgatói irodát. Megmutattuk neki, néhány perc múlva Erzsikével jelent meg újra, aki bemutatta új kollégánkat. Úgy éreztem, valahonnan már ismerem. Jobban megnéztem, és rájöttem, hogy Audrey Hepburnra emlékeztet. Mintha a Római vakáció hercegn?je jött volna el hozzánk. Azonnal látszott bens? szépsége, kisugárzása, ugyanakkor egy bakfis játékossága, friss szelleme, humora is tükröz?dött szemében. Gyorsan összebarátkoztunk, egymásra találtunk. Már az els? napokban kiderült, hogy hasonlóak a gyökereink, pedagógus család sarja ? is. Szeretjük mindketten a természete, a m?vészeteket. Sokat beszélgettünk, együtt jártunk kirándulni, irodalmi estekre, tárlatokra, koncertekre. Nemsokára megszületett Zsófi, majd Peti. Karjaimba vehettem ?ket. Ez fantasztikus érzés volt. Édes pici, puha kis testük szinte odasimult hozzám, amikor öleltem ?ket. Nagyon aranyos gyerekek voltak, örökölték édesanyjuk és édesapjuk legjobb tulajdonságait. Én is vágytam már arra, hogy saját kisbabámat babusgassam, de erre még várnom kellett. A családi élet igazi melegségét éreztem náluk, szerettem velük lenni.

    A szakmát nagyszer? kollégáktól tanulhattuk meg, gyakran játszva, és sok gyakorlással. Erzsi, Marika és Réka igazi könyvtáros volt, rögtön bevezettek a szakma rejtelmeibe, belevontak mindenféle munkába.  Megmutatták a feladatot, de önállóan is gondolkodhattunk. Sok ilyen tanítót kívánok az utódoknak. Klári pár év múlva a gyermekkönyvtárba került, ahol kis olvasóival úgy foglalkozott, mintha a saját gyerekei lennének. Színes, pezsg?, érdekes életet hozott a könyvtárba, minden gyerekkel különleges módon beszélgetett, tanította ?ket, nem csak a könyvtárban való eligazodásra, hanem a készségeiket is fejlesztve, ismereteiket tágítva. Pici gyermekként megszokták, hogy tör?dik velük, elmondhatják neki örömeiket, gondjaikat. Évtizedek óta feln?tt olvasókkal beszélget ugyanígy. Régi kis olvasói ma már anyukák, apukák, itt is megkeresik ?t, hozzák el gyerekeiket hozzá.

    35 év alatt több generációt nevelt, tanított szépre-jóra, hallgatta meg ?ket – ma is tartja velük a kapcsolatot. Természetesen a feln?ttek is azonnal ráéreztek arra, hogy vele mindenr?l lehet beszélgetni, nem csak könyvélményekr?l, hanem családi vagy munkahelyi problémákról, ahol tud, segít. Tájékozott a világ különböz? területein, örökké új dolgokat fedez fel, tanul és továbbadja tudását, jó tanácsait. Kitartó, pontos a munkájában, de ami ennél sokkal fontosabb, mindig figyel a másik emberre, kedves, segít?kész. Mosolyog akkor is, ha éppen belül valami rágja, nem mutatja soha bels? harcait, megbirkózik egyedül is velük. Pozitív kisugárzása másokra úgy hat, mint a hajnali harmatcseppekben fürd? nap. Fényt, meleget ad a borús napokon egyetlen mosolyával, er?t ad, mert ? maga is nagyon er?s. 

    Ennyi év alatt sok szép közös élményünk volt, kivételes barátságával megajándékozott bennünket. Együtt örültünk a gyerekek növekedésének, apró és nagyobb sikereinek, megbeszéltük, ha valamelyikünknek gondjai voltak, együtt próbáltunk megoldást találni rájuk. ? mindig készen áll a segítségre, sokszor erején felül is. Ritka ünnepi pillanatokban voltunk együtt, de a hétköznapokat is mindig der?ssé tette jelenlétével. Neki mondtam meg el?ször, amikor megtudtam, hogy gyermekünk lesz. Vele és velünk sokszor viselkedett úgy, mintha a családhoz tartozna. Mindenkivel hamar megtalálja a közös hangot, imádják a csecsem?k, ha karjába veszi ?ket, azonnal rámosolyognak. Persze ? is szereti ?ket ölelgetni. Alig várta, hogy megszülessen az unokája. Most nagyon boldog nagymama. A nagyobb gyerekek és a feln?ttek is szívesen beszélgetnek vele. Rengeteg barátja van, örülök, hogy közülük lehetek az egyik.

    Most befejez?dik egy szép korszak, nem leszünk többé mindennap együtt, nyugdíjba megy. Furcsa lesz, mert életem része lett. Nem tudom, mi lesz, ha egyszer elkerül ebb?l a városból, a gyerekek közelébe költözik. Ha itt él majd, de más feladatok kötik le, akkor is csak ritkán találkozhatunk. Vajon az évtizedeken át tartó szoros együttlét után hogyan lehet elviselni azt, hogy nem szólhatok hozzá minden nap? A távolléttel talán nem sz?nik meg a barátság, hiszem azt, hogy lesz még mit mondanunk egymásnak ezután is, de a fizikai közelségét nélkülöznöm kell. Ugyanígy vagyok a n?véremmel is, nagyon hiányoznak az esti beszélgetések. Gyakran találkozunk és telefonon is hívjuk egymást, mégsem tudjuk pótolni a napi együttlétet. Klári is nagy ?rt hagy maga után, különleges, jó barát, nehéz lesz nélküle. Kívánom, hogy kis családja körében legyen nagyon boldog, de néha gondoljon majd ránk. Ha ideje lesz, látogasson meg bennünket, mindig szeretettel várjuk! Kívánok neki jó egészséget, érdekes, új elfoglaltságokat, kellemes id?töltést családja és barátai körében! Ez a lámpa adjon mindig elegend? fényt a hétköznapokban, ha ránéz, jusson eszébe az a néhány évtized, amit velünk töltött.

 

Tavaszi szél hozta el ?t hozzánk, kérem, hogy a téli hideg szelek ne vigyék nagyon messzire!

 

Miskolc, 2008. november 19.                                                

Szerző Kühne Katalin 90 írás
Nevem Hornyánszkyné Kühne Katalin. ÁÃ?rói nevem az egyszerűség kedvéért Kühne Katalin. 1947-ben születtem Szegeden, de Miskolcon élek pár hónapos koromtól. ÁÃ?rásaim az Irodalmi Rádió honlapján, CD-n és nyomtatott formában jelentek meg, elhangzottak az IR-ben. Eddig két kötetem van: Családi album (Miskolc: Felsőmagyarország, 2007), ami visszaemlékezéseimet és édesapám Töredékek a harctéri naplóból c. írását tartalmazza. A Jel a sziklán c. verseskötet (Miskolc: Irodalmi Rádió, 2007) válogatás régebbi verseimből. A harmadik idén novemberben jelenik meg Idősíkok címmel, az Uranus Kiadó adja ki, ez prózakötet. A Kláris c. folyóiratban és antológiákban szerepelnek írásaim. A könyvek, a természet, a művészetek szeretete kísért végig egész életemben. Szüleimtől, távolabbi őseimtől, barátaimtól az értékek tiszteletét örököltem, ezt próbálom továbbadni utódaimnak.

2 Komment

Hagyj üzenetet