Kerekesné Varga Veronika : Valóságnak szabad

Ahogy az a valószerűtlen
kis fehér kéz,
egy bizarr mese
kellékei közül
mindig feltartott mutatóujjal
simít körbe finom keretet,
rajzai alatt karodon a bőr,
az ajkad, s minden amit
szeretni lehet…

Könnyű, akinek
vesztenivalója nincs,
az meg azt gondolná,
hogy akinek van,
az a gazdag!

Kinek ez, kinek az
nő a gazban,
férfi, vagy nő terem,
esetleg ő maga veri fel
az udvart, mint
megtestesült dudva,
egy parkosításra érdemes
jó árú területen
a központban.

Meg van amit mondtam,
szóról-szóra írva
a javított kiadásokban
valahol az elkövetkező
helyén, és lehet, hogy
enyém az a foglalt parcella
abban a síkban!