Kastély Máté : Pincedal a pokolból

Dohos szívem falán,

Mint pince penész

Csüng a magány.

 

S felemészt

Minden lángot, mi már

Betörni kész.

 

Csattan a zár;

Kattan a lakat;

Bezár a bazár.

 

Ember se ki se be.

Hallgatag

Lelkem sebe

 

Magába vérzik el.

S minden mi örök.

És senkit se érdekel.

 

Csak a csönd zörög,

Tétován kopogva,

S kövér közönyök

 

Kaján kocsmadalát

Zengi kézen fogva

A világ.

Legutóbb szerkesztette - Kastély Máté
Szerző Kastély Máté 51 Írás
Kicsit elévült már ez a bemutatkozás. Bár talán már mind1 is újat írni. Aki akarta úgyis elolvasta már. Hát így visszagondolva hülyeség volt azt írni, hogy 16 éves vagyok, mert ezt mindig meg kell változtatni. Szóval arra jutottam, hogy a legjobb, ha a születési dátumommal kezdek: 1990. 06. 05. A többi maradt. Továbra is sok művészetet kedvelek, és művelek is, több kevesebb sikerrel. (Fotózás, színjátszás).