Kerekesné Varga Veronika : Végtelen tartalék

Fotó: Csizmár István

 

Biztosan alszol
az Óperenciás tengerek kékjén
túl nagy az álom még így is,
hogy beleférjen!
Hullámaiból most pipacsok
reng? szirmait kapkodod,
s zúgó mez?ink zöldjét
éred ujjaid hegyén!

A százszorszép csak
nálunk fehér… tudod
észrevettem tegnap,
hogy mennyire nagy
a kicsinyke földünk,
bel?le tud szállni akác,
hárs, és sok más
mézes illat szertehagyott
fiaink álmodó szemére.

Világ, világ!

Emlékezni tud a zenére
aki velünk alszik,
velünk ébred a sodrásban is
itthon,
és nem lehet mondani,
csak titkon lakni,
kint is bent lenni
abban a bölcs?ben,
mi büszke fáinkból való.

Völgyünknek,
meleg nyári es?nknek
gyermekeként, els?nek
ébredni, a napokat
zsebünkbe tenni,
és akkor büszkén lehet
szaladni, a világ
bármerre kerget,
akárhogy keserget,
mert végtelen a tartalék…

 

Legutóbb szerkesztette - Kerekesné Varga Veronika
Szerző Kerekesné Varga Veronika 261 Írás
Sokszor írogatok kéretlenül.Most is bizonyosan éretlenül,Buzgón lelkesedve töretlenül,Néha eltalálom véletlenül.