Kosárnyi kérdés-tüske ül lelkemen,
s ha mozdul a gondolat, rögtön hasítanak.
A várakozás perceit kergetem,
de ólmosan múlik minden zörg? pillanat.
Belebetegszem, míg eljön az este,
s hazaérve válaszod talán olvashatom…
Nézd, itt is "talán" lett… minden talán lett…
Elégek érted…, s Te lehet, hogy nem is tudod?!
