és elhagytam a cementlapokat
el a bomló partot
és utoljára még
lefektettem a kúszó árnyakat
a kísért? hét-fák alatt
létem jelet mart ott
mert megkeseredett már ez a folyó
és meg a város
keseredtek tovább bennem
hiába is terelgettem a sodró tajtékokat
foszlottak habjain a parti tornyok
és elnyelték a harangszót
megszólhattok hát ha akartok
szurdokban verg?dik tehetetlen
és ragadja magával
hegyek sikolyát
görgeti utánam rendre
nyomaim követve
s ha kavicsai utol érnek
a csikorgó hírnökök kegyetlenek
morzsolják a gyarló szívet
az enyémet
és partra vetik a szót
a harangszót
félreverten
hát
h?tlenségem ne feledd
