Gősi Vali : Ki váltja meg…?

(Csíksomlyói áhitat. fotó: családi archívum)

Csak betűk, szavak,

néhány gondolat,

mégis, megannyi szín,

mosoly, néha harag,

a lélek dallama,

és tenger könny fakad

a  betűk, szavak

titkos burkain…

 

És a könnyű, fehér papír

vigyázza időtlen’,

hallgatag’,

az ólomsúlyú

s a szárnyaló titkokat,

tartja a lélek kőszirtjeit,

az ember önként vallott

bűnét, vágyát, könnyeit…

 

Különös titok…

szinte csoda,

hogy az ember az a Földön,

egymaga,

aki olvas, ír, és hallik a szava. Talán az Isten segít

– ha hisszük tetteit –

aki e rejtelemmel alkotta

teremtményeit?

 

Vajon az ember – nélküle –

ennyi erőre képes-e?

S e különös, Isten – alkotta csoda,

– a teremtett ember maga –

ha képes is mind megfejteni,

szavakba, dalba önteni

a lélek titkos pecsétjeit,

s megvallani

örömeit és vétkeit,

miért várja mégis az istenit:

hogy valahol, valaki majd

megváltja egyszer

a bűneit?

Hiszen az ember lelkében lakik

talán maga az Isten is…

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.04.22. @ 07:30 :: Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 283 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/