George Tumpeck : Az emlékezet gyengesége

*

 

 

  – Tudsz te ikreket csinálni?

  – Persze.

  – Nekem is?

  – Mindenkinek.

  – De csak nekem fogsz?

  – Négyest, jó?

  – Drága vagy, és mikor?

  – Ahogy fedél van a fejünk felett.

  – Arra várhatunk.

  – Pedig ez másképp nem megy.

  – Kimehetnénk az erdőbe.

  – Szabadég alatt nem lehet ikreket csinálni.

  – Másoknak jó az erdő? Úgy hallottam, még padon, sőt állva is lehet…..

  – Te drága bölcs szexprofesszor! Összetéveszted a szeretkezést a gyerekcsinálással…főleg az ikercsinálással…..

  – Honnan veszed, hogy barmi közös vonása van ennek a két dolognak? Különben ikreket nem is mindenki tud, erre születni kell.

  – És te születtél?

  – Igen. Pontosan abban az időben, amikor az ikercsinálók szoktak a világra jönni.

  – De ugye még csak elméletileg bizonyítottad be, hogy közéjük tartozol?

  – Örülnél ennek?

  – Aha.

  – No jól van, akkor bevallom.

  – Még nem próbáltad?

  – Egyszer sem.

  – De azért biztos, hogy…?

  – Mondtam már.

  – Jó, jó, ne haragudj.

  – Nézd, én tudom, vannak szelhámosok, fűt-fát ígérnek a lányoknak.

  – Meg ikreket.

  – Bizony, és aztán a nagy semmi: keservesen kiizzadnak egy nyamvadt kis utódot, de úgy fénylik a képük, mintha ez egyedül nekik sikerülne.

  – Föl kell jelenteni az ilyeneket!

  – Nem tehetnek róla… rosszkor születtek.

  – De akkor ne hazudozzanak! Képzeld csak el azt a szegény lányt, aki hitt a szövegnek…, a kórházban csak keresi-keresi a beígért ikreket, az orvos meg kineveti, hogy örüljön annak az egy nyamvadt kis porontynak.

  – Hát ez tényleg kínos lehet. Tőlem nem kell félned, én pontosan jókor érkeztem. Abban az órában nem is született más.

  – Csuda klassz! És mikor?

  – Mi mikor?

  – Hát…

  – Komolyan akarod?

  – Úgy nézek ki, mint aki folyton hülyéskedik?

  – No nem folyton… Egyébként mondtam már: ahogy fedél lesz a fejünk felett.

  – Nincs otthon senki.

  – De…

  – Azt hiszed nincs fedele a lakásunknak?!

  – Meglátnak a szomszédok…

  – És? Ettől kihagy a képességed?

  – Jól van drága, mehetünk. Szóval mennyit?

  – Négyet!

  – Oké, indulás.

 

 

EPILOGUS

Ha az utcán menekülő fiatalembert látnak, nyomában egy pólyát szorongató, dühös asszonykával, ne botránkozzanak meg! Csak annyi történt: a fiú akaratlanul is füllentett. Rosszul emlékezett születése órájára.

 

Legutóbb szerkesztette - George Tumpeck
Szerző George Tumpeck 301 Írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem