Lucskai Vincze : Árbóckosárból

avagy a kulcsmásoló dala

 

 azt hittem    
 ha virágba borítom a fákat    
 tán a madarak is magasabbra szállnak    
    
 s hittem azt is    
 ha megfejtem a csermelyt    
                        -a bölcs csacsogást-    
 tompíthatok majd minden    
 kavics csobbanást    
    
 hát ne zokogjatok    
    
    
 s lám    
 a sólyákon ha imbolyognak fények    
 nyirkos deszkákra égnek    
 haldokló lidércfények    
    
 s szellemhajók settenkednek    
 hosszú sorban    
 feszített vitorlát öltve    
                        – nem tudják még-    
 kifogtam bel?le rég    
 mind a szelet    
 tépáztak már eleget    
    
 s kísértenek most hánykolódva    
 ködrongyos feszületek    
    
 holt flotta    
    
 görnyed a kulcsmásoló    
 zokogva    
    
 hitte    
 ha virágba borítja a fákat    
 tán a madarak is magasabbra szállnak
  

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Lucskai Vincze 200 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...