csurai zsófi : tünékeny

mint reggelbe

ragadt délután
a valami félkész
határán túl
olyan tünékeny
az igazi te

és a  szemed
életben tartó
mélyzöld árnyaiban
tudom sosem létezem
mégis t?led vagyok
megbonthatatlan.

Legutóbb szerkesztette - csurai zsófi