Ruder Jana : Régi álmok mellé

 

 

Régi álmok mellé, most újakat temetek:

elátkozott könnyeimből

tüskés bogáncsok

kelnek életre.

 

Széttépem a vágyakat –

nem akarom öledbe hullatni -:

testemre  végleg rátapad,

mi mindentől eltaszít.

 

Eret vágott képzeletemen

egy szó,

ami soha sem volt enyém,

az hozzám nem való:

vergődő vérröggé vált a simogatás.

Álmaim mezején teljes a pusztulás.

 

Még nem mondtam el,

még nem tudod, hogy napról – napra

messzebbre távozom:

neked ez sok, nekem kevés.

Elégett bennem a régi szenvedés,

és helyette újak születtek,

mélyebb  barázdát húznak létemen.

Letagadom,

hogy  beleívódtál a lélegzetembe,

hogy hozzád érni félnék,

mert többé már nem lennék

önmagam.

 

Régi álmok mellé most újakat temetek:

az elrozsdásodó éveket  nélküled viselem.

 

Legutóbbi módosítás: 2007.10.14. @ 06:30 :: Ruder Jana
Szerző Ruder Jana 103 Írás
Somogy megyében élő, immáron 2017 októberétől... nyugalmazott pedagógus vagyok. Szeretek olvasni, s magam is írogatok. Kedvelem a szépet, a léleképítőt, a tartalmasat, az elgondolkodtatót...