Megvan-e még a régi délibáb,
színes sugarak festette látkép?
Megváltozott a régebbi világ,
melyb?l az ember (mit tegyen) – átlép
egy új aura vonzáskörébe,
temet sok régit, és szül újakat,
s bár nem akarja, gy?lnek köréje
emlékké satnyult elárvult utak.
Hol a kéz, amely lágyan simított?
Hidegebb minden, kevés a barát,
s a t?z, amelyet a jó szó szított
elvesztette a régi karizmát,
azt hiszed ez még ugyanaz a térség,
de más szelekkel harcol az id?,
s ha délibábként nézed, már a kékség
nem az egeket varázsolja el?.
A f? zöldje, az ég kékje látszat,
a harangszó is döccenve szólal,
elfogyott már a régi alázat,
nem festünk álmot bíztató szóval,
de mégis, lásd, még találsz délibábot,
és hiszed, hogy a kép nem változott,
ne zárd be magad, s régi világod,
szíved a múltból sokat áthozott.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:13 :: Bonifert Ádám