Lukács Mária : Hattyúk

Balatonszemesen nyaraltam júniusban, tíz napig, egy id?s házaspárnál. Egész nap bolyongtam, témát kerestem a képeim megfestéséhez. Este tizenegy óra felé már alig álltam a lábamon a fáradtságtól, lefeküdtem aludni. Olyan fülledt meleg volt a házban, csak forgolódtam, de nem jött álom a szememre.

 

            Hattyúk

 

 

 

 

  Balatonszemesen nyaraltam júniusban, tíz napig, egy id?s házaspárnál. Egész nap bolyongtam, témát kerestem a képeim megfestéséhez. Este tizenegy óra felé már alig álltam a lábamon a fáradtságtól, lefeküdtem aludni. Olyan fülledt meleg volt a házban, csak forgolódtam, de nem jött álom a szememre. A szúnyogok miatt hálót tettek az ablakra, még az is visszafogta a légáramlatot. Felkeltem ágyamból, a fürd?szobába tántorogtam az álmosságtól, fáradtságtól és lezuhanyoztam, ha csak egy pillanatra, de felfrissítse felhevült testemet a hideg víz. Meglátva magam a tükörben, szörny? látvány tárult szemem elé, egy fáradt, nyúzott arc szemezett velem. Vissza is húzódtam azonnal, és elindultam szobámba. Az ablakhoz érve hallottam a békák kuruttyolását és a tücskök ciripelését. Elhatároztam, nem megyek még aludni, hiába a fáradság. Kimentem a ház elé, hogy halhassam a muzsikát, mely jól esett fülemnek, és a fáradságomról is elfeledkeztem. Egy keskeny, kitaposott ösvény vezetett a vízpartra, és elindultam a tóhoz.

 A csillagoktól ragyogó víz szélén, megpillantottam a hattyúpárt, Fejüket a szárnyuk alá dugva, békésen aludtak. Fehérségük visszatükröz?dött a vízben, amint a Hold megvilágította ?ket.

Ráléptem a lankás gyepre, köntösömet kissé felemeltem, és kinyújtott kézzel, a víz szélén állva, szólítgatni kezdtem a hattyúkat.

Hé, álomszuszékok, ébreszt?!

Csak nem akartak megmozdulni, nem is tudták talán elképzelni, hogy ?ket szólítgatom. Közelebb léptem, míg fél lábbal bele nem csúsztam a vízbe. A könny? nyárcip?m és zoknim tüstént átázott. Míg kikászálódtam a vízb?l, a hattyúpár felébredt, nyakukat nyújtogatva, bódultan csapkodtak szárnyukkal, mintha az álmot hessegetnék. Kis id? múlva a hattyúpár újra pihen?re tért, így megnyugodva hagytam el a partot. 

Ezzel vége lett éjszakai kalandomnak. Visszaindultam a házba, gyorsan kellett mennem, mert kellemetlen volt a vizes lábamra lépni. Lemostam magamról, az éjszakai kaland sáros nyomait, és álomra hajtottam fejem.

Szép éjszakát töltöttem ágyamban, mert a hattyúkról álmodhattam.

 

Legutóbb szerkesztette - Lukács Mária
Szerző Lukács Mária 14 Írás
Festek,rajzolok,amit elkészítek,azt megpróbálom szavakkal is elmondani.Mindenevő vagyok,ami szép és jó minden érdekel,azt szeretném tovább adni másoknak is.