dr Bige Szabolcs- : A Képes Krónikától a cseresznyefáig

Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden (május 15.) kezdtem ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb cselekedeteiről, származásáról. *

Nem kellenek ahhoz nagy ünnepek, hogy történelmi múltunkról beszéljünk. Minden alkalom megfelel, és ilyen alkalom kínálkozik például május tizenötödikén.

Kálti Márk fehérvári őrkananok ezen a napon, az Úr 1358-ik esztendejében vette kezébe a pennát, hogy elkezdje nagy művét.

A középkori történelem, művészet- és kultúrtörténet egyik legjelentősebb művét. Címe: Chronica de gestis Hungarorum, vagy Chronicon Hungariae Pictum. Magyarul Képes Krónika néven ismert.

A hazai kultúrértékek bizarr sorsát ez sem kerülte el. Háromszáz évig a bécsi udvari könyvtárban őrizték. Az 1932-es velencei kultúregyezmény alapján, csere révén került vissza Magyarországra, az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába.

A legművészibb magyar krónika és egyben a 14. századi európai könyvkötő művészet remeke. 147 miniatúra díszíti, valamint tíz nagyobb kép az írástükör, huszonkilenc a hasáb szélességében, és négy kisebb a lap alján kerek medalion formában. Ezen kívül kilencvenkilenc iniciáléba foglalt kép és öt iniciálé kép nélkül, továbbá lapszéldísz 82 lapon található. Elképesztő művészi teljesítmény!

A Képes Krónika szerzője a királyi udvarban akkor még meglévő, azóta már nagyrészt elveszett korábbi magyar krónikákra támaszkodott, s így nagy szolgálatot tett a tudománynak is, hiszen ily módon a másutt föl nem lelhető epizódok, adatok, mondák egész sorát mentette meg az utókor számára. A mű 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétől Károly Róbert havasalföldi hadjáratáig, s az 1330. évi események elmondásánál mondat közben maradt félbe a munka. Írója elhunyt (1370-ben).

1374-76 között Nagy Lajos díszes kódexként lemásoltatta, majd miniatúrákkal díszítette a Képes Krónikát, mégpedig azért, hogy elküldhesse V. Károly francia királynak

A csodálatos miniatúrák és iniciálék a mai technikának köszönhetően közkincsé váltak és igazi műélvezet nézegetni, tanulmányozni őket.

Illuminátora feltehetően Hertul fia Miklós.

(Illuminátor: könyvfestő, a kézifestéssel díszített középkori könyvek, kódexek miniatúráinak készítője).

A király — Nagy Lajos — nagy becsben tartotta a művészt, udvari címfestőjét és birtokok adományozásával jutalmazta munkáját. Bár kétség merülhet fel bennünk könyvfestői minőségét illetően, hiszen egy ilyen jeles fest? („pictor domini regis”), sőt címerfestő (cimerarius) nem foglalkozott miniatúrák festésével, hanem freskók, címerpajzsok festésével. Ott voltak erre a királyi könyvfestőműhely szorgos illuminátorai. Tudott dolog, hogy a király több kézírat-miniátort is foglalkoztatott.

(Miniator (lat.) a kódex díszítője, az iniciálék mestere, miniatúra (lat.) rajz v. festés a kódexekben, melynek alapszíne majdnem mindig a piros mínium (pl. iniciálé is), innen a miniator és miniatúra elnevezés).

Nemzeti könyvtárunk egyik legbecsesebb darabja gazdagon aranyozott díszítéseivel, miniatúráival és díszes kezdőbetűivel mégis magyar mester, mesterek keze munkáját őrizte meg az utókornak.

„Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden (május 15.) kezdtem ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb cselekedeteiről, származásáról…” Így kezdi a krónikás az írást.

Ki volt ez a bizonyos Kálti Márk, aki e szavakkal kezdi írását? Krónikás, egyházi ember, aki időrendi sorrendben jegyezte fel azokat az eseményeket, melyek tárgyköréhez, a magyarok cselekedeteihez tartoztak. A keletkezett mű címében krónika, de a szakértői vélemények szerint, tulajdonképpen „gesta”, ami azt jelöli, hogy valakiknek a cselekedetei. (törekedjünk pontosságra!) Hogy is van az eredeti címe? Chronica de gestis Hungarorum. Szóval ne legyünk szőrszálhasogatók. 

 

„Veszprém vármegyei birtokos kisnemesi család sarja volt Kálti Márk: 1336-37-ben udvari pap, királynéi káplán, 1342-től 1352-ig a Buda külvárosi Szt. Péter-templom plébánosa, 1352-ben a királyi kápolna őre, fehérvári és veszprémi kanonok, 1353-54-ben kői prépost, 1358-ban fehérvári őrkanonok” Írja az életrajzi lexikon.

 

Némi magyarázat kívánkozik a fentiek mellé. Mit jelent a kisnemesi jelző? Olyan nemesi előjogokkal rendelkező rétege a népességnek, amely paraszti, vagy iparos életmódot folytat, esetleg egyházi szolgálatra volt rendelve. No mármost, levéltári kutatások alapján világossá vált, hogy a Wass család dunántúli ága, János kapta a Kálti birtokot és előnevet egy 1339-ban kelt okmány szerint. A család királyi adományként bírta azt már jóval az említett év előtt. A birtok egyes részeit Erzsébet királyné (Károly Róbert felesége) 1337-ben Márknak — a kői prépostnak — és testvérének Berecknek adományozta.

 

Kevéssé ismert a megjegyzés: „kői prépost” értelme. A prépost egy egyházi főméltóság, aki komoly politikai hatalom birtokosa, és igen komoly jövedelemmel bír, a káptalanok vezetése a feladatuk. Mindezeket azért említem, mert magas rangú egyházi és főnemesi méltóságot viselő, korának egyik legképzettebb elméje volt, aki papírra vetette elődeink cselekedeteit, nem pedig kisnemesi származású papocska.

Kő (keu régies írás szerint) a Tisza mellett volt a történelmi időkben. Ez volt a Szent István vértanúról elnevezett kői prépostság. Első írásos emlék 1265-ből mint kői káptalant említi. A címet még kilencszázas években is viselték, pedig a régi templomnak már romjai sem látszanak.

Nagykörű és Kőtelek (Jász-Nagykun-Szolnok) őrzik a nevét. Nagykörű cseresznyéjéről híres. A Körűi medence közepén fekvő település büszkesége Magyarország legnagyobb cseresznyése, mely több mint, 200 hektáron terül el. A 19. században Petrovay György földbirtokos honosította meg itt a Germersdorfi cseresznyét, melynek egyedülálló zamata tette ország-világ előtt híressé Nagykörűt.

Bár Kálti Márk szerzőségét egyesek kétségbe vonják, Nagykörű cseresznyéjének első osztályú zamatát senki nem vitatja.

 

 

Forrás: 1, „Képek a magyar irodalomból” Irodalomtörténeti kép – és diafilmgyűjtemény. 2, „Árpádtól Árpádig” http:// arpad.org., 3, „Kislexikon”, Lapoda Multimédia. 4, Magyar Életrajzi Lexikon. 5, Kereső.hu online lexikon. 6, Saman.hu. 7, Solyommadar.htm. 8, PIM Petőfi Irodalmi Múzeum. 9, „Vita Nagykörű múltjáról” Jász–Nagykun-Szolnokmegyei Lapok. 10. „A cegei Wass család a középkorban” (PDF). 11, PPKE – Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba.

 

 

 

2007. május 12.

 

Legutóbbi módosítás: 2007.05.12. @ 16:48 :: dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 617 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.