AKÁRMI LESZ

 

Akármi lesz

a véges és a végtelen találkozásánál,

tisztulni fog a homály,

mert nyílttá tesz

a végs?, nagy búcsúnál

a lét

maradék

tudata

mindent, ami engem addig körülvesz.

 

Akármit gondolsz,

semmi sem fontos akkor már neked,

magadról leveted

a földiség

csontba-húsba ágyazott nehézkedését,

s örök ítélet,

hogy a test és a lélek

elköszön egymástól,

s leszel valahol

ugyanúgy por,

mint amíg röghöz kötötten

léteztél.

 

Akármit vársz,

lesz egy pont, ahol nem találsz

mást, csak ma még

nem ismert tényeket,

de nem érdemed,

hogy ott a nagy Titkot felfeded,

azt, mir?l annyi furcsát hittél,

gondoltál, beszéltél,

s véltél, ítéltél,

amíg éltél.

Szerző Bonifert Ádám 311 írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.

1 komment

Hagyj üzenetet