Gati Katalin : Hitem, az életem

*

Hittem Jézus jóságában,

Édesanyám szeretetében, szépségében,

Kedvesem szerelmében,

Jövőm reményében.

Majd jöttek hangos szóval.

A hit csak illuzió!

Ne légy álmodozó!

Jézus csak rögeszme!

Anyád romlott,

Mert sok gyereket szült!

Kedvesed hűtlen,

Más nőkkel vegyült!

Jövőd kilátástalan, és haszontalan!

Lassan megfagyott a szivem,

Alább szállt az életkedvem.

Mért jöttem e-világra?

Búra, bajra, nyomorúságra?

Halk emberi szó nyomja el a halotti csendet.

Emeld fel arcod, s néz reám!

Hagyd, hogy szeretetem itasson át!

Látod, a rideg sötétség miként oszlik szét?

Egy aranyló fénysugár tördeli, zúzza szét.

A nap fénye az!

Meleg sugara lágyan simogatja

Hűvös, sápadt arcom,

Lassan előcsalja mosolyom.

Szivem dobogni kezd,

Mind hevesebben.

Mily elfeledett érzés!

Mi ez ?

Kinyitom szemem,

Látom: a világ van előttem,

Nagy virágzó mezővel,

Szálló pillangókkal.

Hol vagyok én?

A Paradicsomban ?

Ott! – felelt egy hang –

A szived paradicsomában .

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 07:38 :: Adminguru