Kerti Károly György : Búcsúzás. L Z emlékére

Nyomtatás

       L.Z.emlékére

 Ideje lenne már a búcsúzásnak,

 Ha már elmaradt a kézfogás,és

 Elkésett versem is a „Barátság”

 Ideje lenne, hogy halványuljon a kép,

 Ami éles , mint amit rézbe mart a sav,

 Hirtelen ugrik elő, de felhőként oszlik nap mint nap.

 Nem látszik rajta sem a város sem az utca,

 Csak a szoba, nem is az egész, csak a sarka.

 Ott ülsz az ágy szélén kissé előrehajolva,

 Bal kezed tarkódon hajaddal babrál

 Másikban cigaretta

 Résnyi szemed a kék gomolyon keresztül a TÁJAT fürkészi,

 Ahová soha senkit magaddal nem hívtál