Apám emlékére
És olvadni kezdett a jégvirág,
szívemen hamuszín virág fakadt,
érted kondult a lélekharang,
és zúgva visszhangozta áldott neved.
A hajlongó fenyőkön zúzmara remegett,
arcomra hűvös könnyként hullt a dér.
Hajnalra még egyszer kivirult az égbolt,
ez volt a nap, mikor örökre elmentél.
Jaj, csak itt lehetnél!
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:03 :: Gősi Vali