kátya portoro : 24 óra a kúton

az Úr mondá, hogy
mindennek rendelt ideje van

s lám a hajnal hozza is az 
öreg zsigulit

krumplis zsák álom 
totyog bizonytalan
piacra szánt idő
ökölbe szorított aprópénz
messze még a temető

majd a 
munkás nappal érkezik 
tankoló kártyával 
siet
nyomában az álmos 
ébredő város jön 
fizet

aztán 
kezdődik a roham 
záporoznak a nyakkendős 
fehér ingesek

parfüm felhőkben érkező
fülre tapadt telefonokkal 
a „késésben vagyok” emberek hada

lassú vagy -fúródik belém a tekintet
s a légben lengedez máris
a panaszkönyv szaga

s végre
a délután megáll egy pillanatra
az idő is elfáradt a 
hova szaladó utakon
lopva lenyomok egy szendvicset 
egészben 
sivataggá száradt torkomon

jó reggelt jó utat
szép napot mindenkinek 
mire az estébe érünk 
már nem is embernek érzem magam 
csak egy felszeletelt vekninek

műszakot váltunk 
snitt 
új időszámítás

sötét utcákon lépeget
lepelbe bujtatott félelem
pár óra csak
meg néhány sör 
és feltámad a sérelem 
ugyanezen 
éjszaka ege alatt 
titkos utakon bolyong 
a migráns csapat

pánik gomb 
a kassza alatt
nincs mitől tartanom

oltalom 
oldalamon
nyomukban a hatalom 
vigyázó rendőrök 
zsizsegő nyugalom

egy szír pénzt forgatok kezemben 
egy családra emlékezem
kiket -tudom szégyenletes-
de örökre megszerettem

fekete bmw-k a parkolóban
haszonra lesve 
várakozik a maffia
ha indulnak 
a lányokat út szélre dobják
kell a hely a kocsiba

fekete rigók dalolnak a csendben
rendületlenül minden reggel 
leemel egy pisztolyt az öreg 
bejött ? mikor ? – észre sem vettem

újra csendes a hajnal 
döcög a ködben a zsiga
utánfutón alszik a vetemény 
búsulva öleli föld szaga

itt az idő

fáradtan kiégve
kiszolgált katona
eltorzult álarcban 
vicsorgó mosollyal

indulok haza

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.07.30. @ 13:00 :: kátya portoro
Szerző kátya portoro 57 Írás
Szia, kedves olvasóm , írásaim neked szólnak! Örülj , sírj , nevess és gondolkozz velem ! Azonosulj, vagy találd meg a neked szóló üzenetet ! Életfilozófiám : Fűnyíróval macerás lepkét fogni, de nem lehetetlen. Velem nem kelhetsz versenyre mert én nem versenyzem. Persze akad több filozófia is a tarsolyban, de azokat majd a verssorok mögül lövöldözöm Rád. Őszintén remélem, a szívedbe és az elmédbe fogadsz. Én szeretlek . Az illusztrációk saját rajzaim, amik grafikai értéket ugyan nem képviselnek, de segítenek belelátnod gondolatvilágomba. Arcképcsarnokom tehát a bónusz ajándék . Vágy most versekben élek szavakkal ölelkezem gondolat-magokat szórok felelőtlenül utca kövén koptatom a kihegyezett élet-érveket szegény bolond módjára mutogatom magam csókodra vágyom Ember igaz szerelmedre hús-szagú ruhád vesd le meztelenkedjünk Munkáimat 4 fő csoportra osztottam , ezek a következők: Kátya versek : itt található szerelmes , Istent kereső, filozofikus tartalmú és számos, egyéb érintettségű írás, ez mennyiségre a legtöbb Fűnyíróval macerás lepkét fogni de nem lehetetlen : ez egyben életfilozófiám és eme címszó alá gyűjtöm bölcseleteimet és pillanatnyi elmebetegségem megnyilvánulásait , inkább rövidebb prózai, pórázon tartott gondolatok, semmint versek Jákob üzeneti az odúból avagy a kilövőállások magánya : korábban Egytállencsejákob álnéven írtam blogoltam a név innen átmentve , ami később úgymond önálló irodalommá vált . Kb, 45 vers és prózai betétek teszik ki, ami egységes színpadra szánt alkotássá érett . Jákob egy a lövészárokban megbújó katona ,aki tudósít , a háború a Világ és az írások természetesen az ember legmélyebb magányát és a világban való jelenlétét , kettejük viszonyát kívánja életre kelteni . A magány itt nem feltétlenül egy depresszív elzárkózás, sokkal inkább az a titok, ami maga az ember, és ami minden egyedben ott van legbelül, félősen és vágyakozóan . Utca versek avagy séta az emberrengetegben: ez új kezdeményezésem , nem fennkölt, de realisztikus villanások és reflexiók az életre, és természetesen a saját életemre , a hétköznapok történéseire primitívebb formában . Megjegyzem ezt nagyon szeretem írni. Van néhány prózám is , de ezek még nem képeznek kategóriát hehe