Bakkné Szentesi Csilla : ha túl soká mégy

2015.01.12. Bakkné Szentesi Csilla Vers 17
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

akik emlékezhetnének 
legtöbbjük már úton 
a szeretettek is virtuális csillagok
kik itt maradtak 
míg lábujjhegyen nyomodban
kezükben összemorzsolt tegnapok

a hír lehetne futótűz
de legtöbbször szemetesbe gyűrt 
olvasatlan rovat

hogy itt voltál 
csak keveseknek lesz fontos
akkor már a halál a legfontosabb

 

 

 


Legutóbbi módosítás: 2015.01.12. @ 07:00 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.