Ma, Halottak napján – én lázadok…
Nem akarom, hogy hozzám is ki KELLJEN járni majd a temet?be!
Felesleges, és a temetkezés amúgy is csak a pénzr?l szól ma már…
Nem akarom, hogy hozzám is ki KELLJEN járni majd a temet?be!
Felesleges, és a temetkezés amúgy is csak a pénzr?l szól ma már…
Nem lehetek kukacoknak ebédje,
s hamvaimat sem emésztheti urna!
Szálljak a széllel Holdnak elébe,
hogyha a lelkem készen az útra!
Nincs temet?, hol enyészni akarnék –
síromat eltaposom, ha megássák…
Törjön a szárnyam bár, de a szándék,
hogy szabadulja, igázza határát…
Így, ha megáll a rugó, mire szívem ütemzett,
hogyha leáll tudatom, mit a lét szava zengett,
majd, ha kih?lnek az álmaim is, nosza rajta!
Szórjad széjjel a hamvaimat mosolyogva!
Majd ha a lelkem készen az útra,
szállok a széllel völgybe-hegyekre…
Legutóbbi módosítás: 2012.11.02. @ 08:43 :: Czirják Jolán
