Prospero
/Édesapám emlékére/
álmodott teremtett
fejlesztett szellemet
gyöngyözött szemekben
színesült lelkekben
szigetek közt hajós
lelkeket halászó
gyermekszívvel szóló
örökké tanító
apaként szeret?
elhivatott hív?
er?s lánggal ég?
tüzeket gerjeszt?
emberséges tanár
élete kutatás
nevelés gyógyítás
föld mélyében csúcsán
tajtékos tengerrel
fehér habfelh?kkel
fák gyökereivel
szelek szárnyán üzen
napsugárral tüzel
mindenség ereje
h?s folyómederben
áramlik tengerbe
gondolata szava
lényét nekünk adta
sorsunkat virrasztja
hitével izzítja
fiaink’ biztatja
vitorláját bontja
csillagok fényével
Prospero szemével
Legutóbbi módosítás: 2012.06.25. @ 13:47 :: Kühne Katalin