Nyomtatás

 

 

Én úgy éltem, ahogyan tudtam,

a génjeimbe betápláltan,

bevallottam mindig a múltam,

harcoltam, s olykor félreálltam,

nem ígértem, de nem is kértem,

közelre néztem, nem messzire,

kapaszkodtam az erős szélben,

nem tudtam győzni, s veszteni se.

 

Én úgy éltem, ahogyan mertem,

a sorsom vonalát követve,

szégyellni valót ritkán tettem,

s nem voltam babértól övezve,

szilárd voltam, s mégis sodródtam,

sosem tudtam, mit várnak tőlem,

megkeményedtem, s feloldódtam

a kínokat rejtő időben.

 

Én úgy éltem, ahogyan tellett,

ahogyan mindig elgondoltam,

öntörvényű szívet és lelket

silánnyá sohasem romboltam,

a fájdalmakat elviseltem,

búcsúztam, hogyha eltört a fény,

addig hittem, amíg hihettem,

addig voltam, míg én voltam én.