Seres László : Félig itt, félig ott

Mottó: „Álmaink a valóság része,

                    s a valóság része álmainknak”

 

 

Én meghalnék

fogyó álom-Holdként,

hogy megszülhessen Anyám.

Ő meg feltámadna értem, tudom,

hogy forró ölében kihordjon

szétporladt hullócsillagokból

vajúdón feleszmélve, mint rég,

hol az öröklét

csak tűnő varázs,

a hit villódzó tükörjátéka volt.

 

Engem vinne,

őt hozná a vágy.

Az Isten is elkísérne

megkönnyezve minket,

ahogy őt kísérték végig a Golgotán.

 

Találkoznánk ketten félúton.

Én meg az Anyám.

 

Én félig itt,

ő félig odaát

egy megosztott halál-létben,

ahogy anya fiával osztozhat csak,

ahol a földnek égi fénye,

az égnek földi árnya van.

 

Hogy elmondhassam,

megjöttem Anyám!

 

…s elmondhassa,

már vártalak.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.02.24. @ 13:34 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.