Tóth Mária : A mindenség bennem

Hajnalt fest az ég

csendek peremén

a város szunnyadó lelkére.

Ébredő álmok néznek

valóság terén.

Kávé itatja a reggelt.

Őszülő vágyaim

hitem kapujában.

Élet rezzen bennem,

utat tör szemem sugarába.

Haldoklik a sötét,

száműzte békességem.

Nem ragyog más

csak körbefont imám

a lelket melengető csendben.

Némán mesél a mindenség bennem.

Legutóbb szerkesztette - Tóth Mária
Szerző Tóth Mária 16 Írás
Tanító vagyok és zenét oktatok. Szeretek a gondolatok világában szárnyalni, merengni és persze alkotni. A líra, a hit , a szerelem, a szenvedély és a természet jelenik meg verseimben. Érzékeny világomban jól érzem magam. Belsőm tükre: maga az alkotásom.