Radnó György : A jellem

 

Kő kaviccsal koccan,
hullámsírja megfeszül
kész a mű lásd ahogyan
szíve, lelke felderül.

Elvonul, már dajka ár,
szoktatás sem alap,
kiszáradt hűs homokban jár,
vár gyűjtögető kosarat,

formája még lehet rút,
hátha még meg is tört,
szépsége belülről nyújt,
édes vigaszt és gyönyört.

Drágakövek friss burka,
nyers szavakkal nem mutat,
nem is lesz értékes múltja,
ha senki érte nem kutat.

Ha megtalálod ne rejtsd el,
adj neki nevet és vigaszt,
melegítsd a tenyereddel,
míg nem puhítja a tavaszt.

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Radnó György 140 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...