Marthi Anna : a helyzet

a helyzet az

még hallom legselymesebb hangú tisztaságod dalát

még friss lótuszok nyílnak nyelveden

még érteni vélem mondandóid

még felejthetetlen beavatás tekintélyed, tekinteted, bőröd, mind a részeink

még tanulható fényúton szivárványos gömbölyű labdákkal e játék

még figyelmünké a hallgatásból kinövő virágok ölében a tartás

még bírjuk a csend sikeréből mélyek veszélytelen élét

még szeretjük egymásért a magunk fényét

még békülünk a sötétben az álmon

konc nélkül is

elengedésben  kivirágzunk

 

Legutóbb szerkesztette - Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1318 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak