– Apa! – szólalt meg a kicsi sárkányfióka egyik délután, amikor édesapjával sétálgatott a közeli erdőben – Miért kell egy sárkánynak az embereket ijesztgetni, és elrabolni a királykisasszonyt? Nem lenne jobb békességben élni velük. Menjünk az emberek közé, és kérjük [… Tovább]
Életem nagy álma itt van előttem. Kilenc évig spóroltam erre a lakásra, albérletből albérletbe költözve. Mennyire utáltam már a főbérlőket, akik közül az utolsónak tegnap intettem búcsút. Pedig biztosan rendes ember volt a legtöbb, nekem mindig csak főbérlők voltak. Felesleges [… Tovább]
“Az nem is nő! Az nem is nő” – Katalin fejében ez az egy mondat ismételgette önmagát, szinte már fészket rakva a tudatában. Egyszerre érzett elkeseredettséget, szégyent és valami számára ismeretlen új erőt, ami átjárta, szinte már széthasította mellkasát. Legszívesebben [… Tovább]
Útszéli gyalog bodza száraz ága… madárka üldögél azon, fejét félre hajtja. Nézem, s eltűnődöm, hova lett a tavalyi kesernyés illata… Elmúlt, kiszáradt, körötte napsütötte lombok alatt apró sarjak. Ágaikat ég felé nyújtják… Honnan jöttek, ki gondol azzal? Nézem, csak nézem, [… Tovább]
Hívő keresztény. Őrizője hit. Ha káromolja, Isten sem segít. A pokol tűzén annyi nyárs forog. Őrült piac. Magányos templomok. Az árulásnak ezüst a jele, de odavész az ész jobbik fele. A Nap is csóró. Spórolja a fényt. [… Tovább]
