Bíró Rudolf : Betömött rés

 

Körbefalaz a fájdalom. Vakolni próbálok.
Köporos arcomra kiül a (sa)létrom.
Vegyes az érzés, tégla és vályog.
Csak az üresség a közvetlen szomszédom.

Tapéta-emlékek málnak le rólam,
felvizesedett szívfal lüktet még némán.
Már a ráncokban pangó izzadság is sótlan,
befolyik hunyorgó szemem hasadékán.

Csak így tudok sírni. Kiapadt a forrás.
Kutat fúrni magamba már nem fogok.
A családi egyenletben nincs (meg)osztás,
én is inkább magamban számolok.

Nincsenek ünnepek, sem évfordulók,
nincs anya, és nincs kikötő a partodon.
Tudod, a némák közt is vannak árulók,
a szád is egy betömött rés az arcodon.

Legutóbb szerkesztette > Bíró Rudolf
Szerző Bíró Rudolf 69 Írás
Bíró Rudolf vagyok. 1992-ben születtem Hódmezővásárhelyen. A mai napig itt élek, dolgozom és alkotok. Számomra a versírás nem csak hobbi, hanem gyógymód is. Sablonosan hangozhat, de a lelki sérelmek kiírása nálam gyógymód, bár lassú...Remélem a verseim által átadott részletek, szeletek elmélyedést, tovább gondolást vagy újraolvasást generálnak, amely érzelmi visszacsatolást fog eredményezni. Eredményes alkotókedvet mindenkinek!