Pődör György : BORBÁLA, A SZENT

 

 

 

Beomlott tárnába vagy toronyba zárva,

így vagy úgy, de fél az ember, ha árva.

Ám félelmében hinni is megtanul,

hogy bármi jön, már nem jöhet váratlanul.

 

Amikor kövek közt a remény a párna,

mintha odakint már Istened várna,

s vele az ember nem maradhat alul,

bár kicsinyke sorsa kiüthet balul.

 

Hiába ítél, ki vélt hatalma mögé bújt,

véletlen vagy sors, ki az, ki porba sújt,

s kit nem véd meg semmi támgerenda,

 

hozzád fohászkodik, utolsó  sóhajt

küld feléd, mert látja a sötétben búvó bajt,

s neki te vagy a segítő legenda…

Legutóbb szerkesztette - Pődör György
Szerző Pődör György 28 Írás
1948-ban születtem Vasszilvágyon. Mérnök-tanárként tanítottam főiskolán, középiskolában évtizedeken át. Verseket régóta írok. Első verseskötetem a nyolcvanas években jelent meg,melyet még hét követett. Közel ötven antológiában szerepeltem.