Bakos Erika : Pillanatképek

 

 

A mezőn kidobott
rozsdás mosdótál
benne madarak mosakodnak
állott esővízben
minden szárnyrebbenésük
életet cseppent az anyaföldbe
apró szusszanásaiktól
torok-trillák szakadnak fel

Istenarcok mögött
öregemberek könnyeznek
visszahulló szeretetük
idegvégződésig roncsolódik
nyomokban felsejlenek a régmúlt
elnyűtt képei míg a
jövő-szemek árkaiban
elfelejtett létpercek csillognak

Suttog az univerzum
hangja van az alvó bokornak
kinyújtom a kezem hogy elérjelek
de csak a semmit markolászom
míg az éjszaka fehér tányérán
nehéz álmok falatoznak
és felböfögik a múlt csontdarabkáit
– valahol tücskök ciripelnek

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 208 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.