Serfőző Attila : Zápor után

 

 

 

Néha, mintha Isten szólna,

messzi álmaimból nyitsz rám,

lágy illatod vérembe ring,

majd letelepszik lelkem

ostoba szikláján.

 

Miként bolygóit a Nap,

 büszke testem köré fonlak,

mellém a vak jövő tapad,

és a lélekkel telt látóhatár.

 

… az álmom visszavár,

a végtelenség még

tovább zongorál…

 

Csak a

 roppant hajnal jönne már!

 

Legutóbb szerkesztette - Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 484 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.