Böröczki Mihály - Mityka : Látogatóban anyámnál

 

 

Szűk folyosó. Rozzant  járókeret.

S a megfegyelmezett lélegzetek,

úgy szorítottak mankómnak helyet,

mint parizernek két kenyérszelet.

 

Csak ültek ott. Sok árva egybegyűlt.

Aztán a csönd a hosszú sorba ült,

kiszorítva csak épp annyi helyet,

hogy szomszédjai mellé férjenek.

 

Egy tekintetben sem volt fájdalom,

csak átláttak a szemközti falon. 

és mint a hívőt az örök remény,

az egész házat átjárta a fény.

 

*

 

A múlt ütött a téglákban lyukat.

Beletörődtek. Nem vártak csodát,

de színét vesztett, selymes hajukat,

az Isten arany fénnyel szőtte át.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1008 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.