Bogdán Mária : Te vagy

Kedvesemnek

1

Vedd le álarcod! Időm lejár,

Türelmem csökkenő, mint a Hold.

Szeress, ölelj, üss meg, mert jó, ha fáj,

Légy testem része: elevenen izzó folt!

 

Érdes bőrödön a nehéz munka,

Csókot kap tőlem minden barázda;

S ahogy kezed érint, érzem rajta,

Ott maradt szerelmünk illata.

 

És mindegy már, hogy én hívtalak,

Vagy te találtál rám akkor éjjel,

Egymásba fonódtunk gyilkos kéjjel:

 

Megöllek, megölsz, de szívünk dobban,

Bár meglehet testünk csak árnyalak,

Szeretni nem tudlak ennél jobban,

 

2

 

S ahogy Danaé Zeuszt befogadta,

Ölembe úgy folysz bele lassan,

Mert aranytól fortyogó katlan,

Mi férfilázad majdan csillapítja.

 

Kívánom, hogy a tűz ne hamvadjon soha,

Te legyél az erotika tettre kész fallosza!

Ó Zeusz, Apolló, vagy bárki isteni,

Engedd magad újra aranyra festeni!

 

Céda nimfa leszek, hódolója Pánnak,

S mint csokoládéfigurát elnyalogatnálak,

Nyelvemmel ízlelve minden cseppet.

 

Jó, vagy rossz napjaid, ha szegik a kedved,

Legyen menedéked ölembe bújva,

Merülj belém sokszor, újra meg újra,

 

3

 

Felidézve a várakozás perceit,

Mikor még nem voltál velem itt.

Te vagy, kiért közel van a távol,

Veled szeretkeznék földön, utcán, bárhol.

 

Ha az kell: szadista domina leszek,

Pórázra kötött kutyámként simogatlak,

Édesen csókollak, vagy véresre haraplak,

Te mégis lágyan hívsz, ha megyek.

 

Nem érdekel mi lett belőlem miattad,

Áldozat vagyok, de téged is feláldozlak,

Sablonba teszlek, s kiöntelek szobornak.

 

Mikor az érzéseid először kiadtad,

Nem tudtam már ugyanaz maradni,

Elégni akarok és adni, adni, adni…

 

(Pararázis Baka István: Pügmalión című versére)

/Saját fotó/

————————————

A szonettről. Divatos ma mindent szonettnek nevezni, megerőszakolt szövegek ezek a célnak megfelelő osztásra vagdosva. Baka István szonettjeit betudhatjuk “hivatalosnak”, mert bár a klasszikus szonettekhez képest trehány, pontosan látszik rajtuk, hogy nem azért azok, mert nem tudott klasszikust írni, hanem mert a forma szolgálja a szöveget és nem fordítva. A klasszikus szonett ötös és ötödfeles jambusokból épül, ez ugye tíz és tizenegyes szótagokat jelent. Ha megnézed a Pügmaliónt, a következőképpen épül: 10, 11, 10, 11;   10, 11, 10, 11;   11, 11, 10;   11 10, 11. Konzekvensen. Mind a három. Ha átfutom a szöveget ritmikailag, nem találok tiszta sorokat, de határozottan megtalálom benne a jambikus lüktetést.

Ugyanez nálad:

9, 9, 10, 12;   9, 9, 10,9;    9, 10, 9;   9, 9, 9;

11, 9, 9, 11,    12, 14, 12, 12;  12, 14, 10; 11, 11 11;

12, 9, 10, 12;  11, 12, 13, 9;  12, 13, 12;   12,10, 13;

Hát ez mi? Még tagonként sincs benne semmi rendszer. Akkor minek tördelted szonett osztásúra?! És nem kell ám leszámolni ahhoz, hogy kilógjon a lóláb, lóg az első olvastra is. Beleönthetjük a sarat kuglóf formába, de abból nem lesz kuglóf. Ez nem modern. Ez rossz.

Azért is nagyon rossz, mert ekkora “szabadság” mellett az ember azt gondolná, a szerző megteheti, hogy szépen rímel, ha már rímel. De nem. Szinte ordít, hogy a holdra a folt a rímelés kényszere miatt jött, miért lenne a kedves pont folt a testen? De ez még csak az eleje. Baka István rímképletét igyekeztél követni, nagyjából sikerült csak, azért nagyjából, mert a hármasoknál már nem ragaszkodtál, a négyeseknél pedig van, ahol nemes egyszerűséggel bokorrímmel pótoltad a keresztrímet. A rímek minősége gatya. Azért az, mert sok helyen egyetlen szótagra szorítkozik. Ahol nem, ott néha ragrím. Egyebekben én annyira nem üldözöm a ragrímeket, ha jó a vers, simán elbír néhányat. Az éjjel-kéjjel párost annyiszor leírták már, hogy már az elcsépelt szó is elcsépelt rá. 

Megragadta még a figyelmemet a következő sor: te mégis lányan hívsz, ha megyek. Logikailag ez kissé nehezen feldolgozható.

 

Mindent összevetve trehány, igénytelen munka.

És ez azért gáz, mert én látom benne a k. jó verset is. Látok benne pazarul eltalált gondolatokat, megérintő sorokat. Érzem benne az energiát. Fokozni tudja a fokozást is. És most mondd… ezt az alapvetően jó verset miért sz*rod így el? Hát ha már nem jambus, ne legyen. De olyan nehéz lenne odafigyelni, hogy legyen valami formája? A ritmus és a dallam nem mindenkinek készségszintű, ez nem baj, mert akinek készsége nincs, legyen ideje.

Ha nincs neki, írjon szabad verset. De azt jól. Az már ne csikorogjon.

Ne dobd el, dolgozz rajta. NHI

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bogdán Mária
Szerző Bogdán Mária 13 Írás
Szekszárd mellett lakom egy kis faluban, Szedresen. Mezőgazdasági vállalkozóként dolgozom. Stresszoldásként írok verseket kb. tíz éve. Két kötetem jelent meg magánkiadásban, valamint antológiákban olvashatóak még verseim. Szederfalu "művésznéven" publikálok itt-ott.