Vandra Attila : Joulupukki, Badnjak, napforduló… No meg Krisztus születése 2. Krampusz, Gyed Moroz, Télapó és Ayaz Ata

Melyben kiderül Télapó nem is olyan orosz, a „kedves” Krampuszokról pedig, hogy… sőt, akadnak muszlimok a rokonai között…

2. Krampusz, Télapó-Fagy Apó, Gyed Moroz és Ay(az) Ata

 

Érdemes egy kis kitérő erejéig szót ejteni karácsonyfáinkat gyakran díszítő „segédjéről”, Krampuszról is, kinek létezéséről a XVI. századból maradt fenn a legrégebbi írásos bizonyíték, de a Mikulás-Krampusz páros a XVII. századtól vált divatossá. Neve németül „patás”-t jelent, s nem nehéz benne felismerni a kereszténység Sátán-figurájának ábrázolását. Még a XX. század eleji képeslapok is így ábrázolják. Miközben Mikulás megajándékozta a jó gyermekeket, Krampusz (a Sátán) elvitte a rosszakat. Krampus Night alkalmával (December 5-e, Miklós-nap előestéje) német nyelvterületen Krampusznak öltözött szőrös-szarvas „rémek” lánccsörgetéssel rémítették a gyermekeket. Nyírfavesszőkkel járták a várost, és megverték vele rossz gyermekeket. Egyes leírások szerint ténylegesen zsákba is tették, és ideig-óráig el is vitték őket. Ausztriában 1923-ban be is tiltották Krampuszt, de hiába. 1950-ben az osztrák kormány „Krampusz Kegyetlen” címmel szórólapokat osztogatott. Magyar nyelvterületen még a XX. század vége felé is élt még a krampuszolással való rémisztgetés. Az Egyesült Államokban feltámadóban van a szokás.

E kegyetlen figura az idők során egyre szelídült, később Krampusz csak virgácsot hozott, ma már Mikulás kedves kísérője és segítője lett, és díszíti a karácsonyfánkat. Angyalka és Jézuska ide vagy oda, a szinkretizálódás minket is befolyásol. Léteznek más „segítők” is, mint néger Fekete Péter (Schwartze Peter), aki csak szolga. Alakja még a XX. század derekán is jellemző rasszista gondolkodás tükröződése a téli ünnepeinkben. (Gondoljunk csak Dél-Afrikára, a fasizmusra, az amerikai faji elkülönítésre, és az 1967-ig népszavazásig emberszámba sem vett aborigének esetére Ausztráliában).  

Krampusznak akadnak európai alteregói, mint a barna csuhás Knecht Ruprecht német nyelvterületen (akinek eredetét az ősi germán hitvilágban kell keresni), a rossz gyermeket megvirgácsoló Belsnickel Dél-Németországban (innen a virgács) vagy a francia Père Fouettard, sőt a közel-keleti újév (Nowruz) ünnepségéhez kötődő Hajji Firuz is sok értelemben Schwartze Peter rokona. Ám e rokonságot (hasonlóságokat és különbségeket) itt nem fogom elemezni, sokkal érdekesebb az orosz Télapó = Fagy Apó (Gyed Moroz) személye, és segítője, Sznyegurocska.

 

3. Télapó-Fagy Apó, Gyed Moroz és Ay(az) Ata

 

A tévhittel ellentétben egyik sem kommunista „találmány”, amiképp a mi Tél Apónk is ismert már Arany János korától (vagy még azelőttről). Egy székely népmesében (Benedek Elek gyűjtése) Tél Apó ugyan nem jelenik meg, de Jégország királya már igen. S nehogy azt higgye valaki, Télapó innen indult világhódító útjára, személye egy cigány népmese szereplője is, és bár a mese nem mondja ki, hogy Télapó kárpótolta a főhősöket, valahol ott lóg a levegőben. Ion Creangă „Fehér Szerecsen” című meséjének Didergője mindent megfagyaszt. Tél Apó sok nép népmesevilágában „élő” személy, bár eredetileg semmi köze sem volt december hónap ajándékosztóihoz. Az orosz népmesevilág sem kivétel ez alól.

Az orosz Gyed Moroz (Fagy Apó) egy orosz népmesealakból ihletődött, kinek neve Morozko (az első orosz népmesegyűjtő Alexander Afanaszjev jegyezte le, megjelent 1855-63 között). A mesében egy gonosz mostoha kiküldi a télbe mostohalányát, hátha megfagy. Ám a lány találkozik Morozkoval, akivel kedvesen viselkedik, ez meghatja az öreget, és egy ölnyi ajándékkal halmozza el. A mostoha ezt látva másnap édes lányát küldi el, akit Morozko megfagyaszt. A történetben nem kevés a Mikulás motívummal való analógia: a jó gyermek (lány) megajándékozása, és a rossz megbüntetése. Ha a Mikulás–Krampusz párosban a kedves, jó gyermeket megajándékozó Mikulásnak a párja a gonosz Krampusz (Sátán) az ellentét az orosz „Mikulásnál” is jelen van, de fordított felállásban. Morozko/Gyed Moroz személyisége kettős: a jókat megajándékozza, a rosszakat megfagyasztja, amiként a neve is sugallja. Az előbbiben egy kedves lány, (egyes források szerint az unokája) Sznyegurocska (Hókislány) segíti. Érdekességként, Gyed Moroz nem a sarkkörön túl lakik, csak a közelében, de szintén finnugor vidéken: Veliky Ostyugban, egy permi falucskában.

Sznyegurocska eredete vitatott. Csak a XIX. századtól bizonyítható jelenléte az orosz folklórban, hála Alexander Afanaszjev gyűjtésének. Ekkor már Andersen meséi meghódították Európát, és Benedek Elek is gyűjtött Andersen-mese változatot Székelyföldön… Ugyanakkor, bár hasonló személyt az orosz népmesék közt nem találunk, a történet mintha a kemény telek országában, orosz földön született volna. Bár mások így látják, az én számomra nem tűnik Andersen-ihlette népmesének. Se „Hópelyhecske”, se „A Hókirálynő”, se „A hóember” nem azonos Snyegurocska történetével, amely inkább a német mesevilág Schneekind (Hógyermek, de inkább Hófiú) meséjének rokona. Mindkét mesében a főhős sorsa, hogy megolvad… Hasonló motívumot találunk egy másik mesében, melyben egy férfit hűtlen felesége azzal próbál becsapni, hogy lenyelt egy hópelyhet, s attól lett gyermeke. A férfi felneveli, majd elviszi otthonról, és eladja rabszolgának, majd azt mondja feleségének, hogy a gyermek a melegben megolvadt. (A japán mesevilág Yuki Onna-ja (Hó-leány), inkább Andersen gonosz Jégkirálynőjére hasonlít.)

Sznyegurocska Gyed Moroz és a Tavasz lánya, gyermektelen házaspár neveli fel, ám amikor szerelmes lesz, megolvad… Története akkor vált közismertté, amikor 1873-ban színpadra került. Még a cári Oroszország idején a karácsonyi ajándékozás egyik főszereplőjévé vált. Elmaradhatatlan dísze lett az orosz karácsonyfáknak. A kommunisták betiltották a Miklós-nap, és a Karácsony megünneplését. 1935 után megengedték az Újév megünneplését, és a fenyő díszítését, amely alkalommal kerülhetett sor a decemberi ajándékozásra.  Ez alkalommal Sznyegurocska már Gyed Moroz unokájaként és fő segítőjeként jelenik meg.

De miként született a török nyelvű népek Ayaz Ata-ja (Fagy Apó) kinek segítője Kar Kiz (Hóleány)? A török nyelvcsaládba tartozó népek (a csuvasok kivételével, akik ortodox keresztények) mind muzulmánok, akik, bár Isa (Jézus) egyik prófétájuk, nem ünneplik a születése napját, sőt, követelésükre metamorfozálódott egyes nyugati vásárokban a karácsonyi vásár karácsonyfátlan mesevásárrá a rosszul értelmezett tolerancia jegyében. Állítólag sértik a muzulmánokat a keresztény jelképek. Erre szerintem nem az a megoldás, hogy eltüntessük őket (még templomainkról is a keresztet!), hanem az, hogy mi épp úgy elviseljük, tiszteljük a muzulmán jelképeket-ünnepeket. Például a félholdat vagy a Ramadant…

Ayaz Ata kék „egyenruhája” azt sugallja, a szovjetektől vették át… A tadzsikoknál (akik egy iráni nyelvet beszélnek) is ismert Boboi Barfi (Hó nagyapa) és segítője Barfak. Mennyire idegennek érzik az ottani muzulmánok, az az eset is bizonyítja, hogy 2012-ben meglincseltek egy Gyed Moroznak öltözött férfit, akit hitetlennek minősítettek. Bármilyen meggyőző az előbbi érvelés, érdemes a másik oldalt is meghallgatni, a törököket. Szerintük Ayaz Ata az altáji ótörök hitvilágban született meg. A Nap a nyárnak és a melegnek, ellentéte pedig a Hold, a hidegnek és a sötét éjszakának a jelképe (Holdfényes éjszakán erősebbek a fagyok). Egyesek szerint eredetileg Ayaz Ana (Fagy Anya) volt, de a társadalom paternalizálódásával Ayaz Ata vált belőle. Mi igaz, vagy mi hihető ebből? Ay Holdat jelent… Ayaz fagyost. A kapcsolat szembetűnő. A török népek ősi hite (az iszlám előtt) a tengrizmus volt. Minden török nép mitológiájában megjelenik Ay Ata vagy valamely rokona (Ay Dede = Hold nagyapa, Ay Baba = Hold apó). Nem a szovjetek által kitalált személy.

A Hold az éjszaka szimbóluma volt, amikor gonosz teremtmények bújnak elő, boszorkányok és rablások és gyilkosságok történnek. Ugyanakkor hittek a Hold varázserejében, és kapcsolatot véltek felfedezni a Hold fázisai és a termékenység között. Ay Ata (Holdatya) létező személyére nem volt nehéz Ayaz Ata-t ráépíteni…

Nem minden muszlim közösség értékeli olyan szentségtörőnek, és idegennek, rájuk erőltetettnek Ayaz Ata személyét, mint a tadzsikok. Újabban Kirgisztánban van a hazája, a Tien San hegységben lakik, melynek egyik csúcsát róla nevezték el!

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2018.02.26. @ 16:13 :: Vandra Attila
Szerző Vandra Attila 746 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.