Vasas Marianna : Kezek kezdetén

A kézzelfogható nem tölti be
a két kéz között rejlő ürességet…

 

 

 

A kézzelfogható nem tölti be
a két kéz között rejlő ürességet.
A Távolság bong és kong, majd rajong
a testért, ami „ó, mily volt, s de szép lett!”

 

Üveges formák a kirakatban
elbájolják a külcsínre kacsintókat.
A Távolság reng és zeng, majd dereng
tisztánlátásából a harmatos holnap.

 

Reggelé az arany zajongás,
éjjelé a hallgatás ezüstje,
a Távolság hang és pang, majd rang
annak, ki gyáva, hogy színét elűzze;

 

túltestek és túlelemzők ketrecétől
messze felsejlik a kezdethalk jóság.
…át korokon, sorsokon fogom kezed, míg
engedi a véghetetlen valóság.

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2017.07.02. @ 07:02 :: Vasas Marianna
Szerző Vasas Marianna 27 Írás
Üdvözlök minden kedves Olvasót! Művésznevem Lángszender, mely az álomszerűségre és a tűzre, amivel írom verseimet és egyéb írásaimat, egyaránt utal. Több száz versem van már, de csupán egy töredékét hagytam meg - nálam szigorúbb kritikusa önmagamnak nem igazán létezhet. :) Témám elég szerteágazó, de a mély érzelmek, a fantázia, a képiség és a másvilági hangulat mindig is jellemző volt alkotásaimra. Remélem, elnyerik majd tetszésedet!