Hallgat a költő, de nincs igaza – minden fordítás az egek alatt. Isten hogy’ mondja, az Ő dolga az – amit megértek: a világ maga. De ez a világ már én-világom, mi köze ahhoz, majd csak belátom – így együtt minden: végetlen egész, én benne a rész: csönd, értelmezés.
Nárcisz Jácint szerelmetes ifjú reményvesztett levele az imádott hölgynek, akinek a figyelmét ezúton is szeretné szerény személye felé irányítani. Kedves Kisasszony! Sokáig gondolkodtam azon, miként is fogalmazzam meg az ön irányában kialakult érzelmeimet, hiszen ön oly mélységesen megvet [… Tovább]
Reggeli szívatások innen-onnan Onnan tudom, hogy reggel van, hogy vagy a telefonom, vagy az ajtócsengőm dörömböl az agyamban. Na, jó, felkelek. A gyászterapeutám az. Elmúlt hét óra, tehát beszélgetésre alkalmas az idő. Mindenesetre megkérdezem tőle, hogy milyen hónap van [… Tovább]
Kiürülsz, mint a telt pohár, te irigyeled, ő csodál, mert ő az egyetlen tanúd, hogy feneketlen mély a kút, leengeded, meg felhúzod, a forrás holtodig buzog, s csak teli vödröd érzi meg, hogy szomjat húzol, nem vizet.
